Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály

A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház szerves részeként gyógyító-oktató és tudományos feladatokat látunk el. A Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály részlegeinek folyamatos fejlesztésével követjük a modern kor elvárásait, amely lehetővé teszi, hogy egyre színvonalasabb gyógyító munkát végezhessünk. Pácienseink elvárásainak a legnagyobb gondossággal teszünk eleget. Munkatársaimmal törekszünk arra, hogy az osztályunkon eltöltendő időszak alatt a lehető legmagasabb színvonalú szakmai ellátásban részesítsük Önöket.

I. A Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály története:

 A szülészeti és Nőgyógyászati Osztály 1895-ben létesült abban az épületben, amelyben több mint 70 évig működött. Első főorvosa dr. Bánki Zoltán volt. Az 1903 évi szülészeti főkönyv adatai szerint az év során az osztályon 55 szülés zajlott le, a perinatális halálozás meghaladta a 10%-ot. Ebben az időben az osztályon csaknem kizárólag a szegényebb rétegekhez tartozók, "hajadonok, cselédek és kéjnők" szültek többnyire bábák segítségével, a tehetősebbek az otthonszülést választották. Az első császármetszést 1905-ben végezték.

Kórházunkban az első laparotomiát dr. Petz Lajos igazgató, sebész főorvos végezte nőgyógyászati betegen petefészek cysta miatt 1889. augusztus 29-én.

Az osztály vezetésével 1922-ben dr. Unger Gyulát bízták meg, akit 1923-tól dr. Fratrits Jenő követett az osztály élén. Ezekben az években a betegforgalomban lényeges növekedés következett be, minel a módosabb polgárok egy része is a kórházi szülést választotta. 1923-ban 336 szülés zajlott le, az újszülöttveszteség továbbra is magas volt (8%). Az első supravaginalis uterus amputációt 1931-ben végezték.

A háborút követően az osztályt két éven át dr. Boda István főorvos vezette, majd 1949-ben dr. Horváth Zoltán nyert osztályvezető főorvosi kinevezést, aki a konzervatív szülészet mestere, kitűnő operátor és a terhességmegszakítások ellenzője volt. Az osztály ebben az időben 65-70 ággyal működött, egy háromágyas szülőszoba valamint egy műtő állt rendelkezésre. Egyetlen műtőasztalon történtek a nőgyógyászati műtétek, a császármetszések valamint az abortuszok is. A szülésszám az 50-es évek elejére 2000 fölé emelkedett, az osztályon 6-7 beosztott orvos dolgozott, önálló szakügyeletet szerveztek, amely ebben az időben még nem volt általános a kórházban. A műtétek során éter, intravénás és spinál anesztéziát alkalmaztak.

A megnövekedett feladatokra való tekintettel a téti kórház megszűnése után 1961-ben II. sz. Szülészet és Nőgyógyászati Osztály létesült dr. Tóth Gedeon osztályvezető főorvos irányításával. Tóth főorvos végzett először laparoscopiás vizsgálatot kórházunkban. Fő érdeklődési területe a kolposzkópia volt. Az osztály 35 ággyal működött, kétágyas szülőszoba és egy műtő állt rendelkezésre, 3-4 beosztott orvos teljesített szolgálatot. A két osztályon évente mintegy 2 és fél ezer szülés zajlott le, a perinatális mortalitás 30-40 ezrelékre csökkent.

Dr. Horváth Zoltán főorvos 1968-as nyugdíjazását követően az I. számú osztályt átmenetileg dr. Németh Zoltán főorvos vezette, majd 1968. augusztus 15-én a két osztály dr. Tóth Gedeon főorvos vezetése alatt egyesült, és a jelenlegi Magyar utcai épületben, a korábbinál lényegesen kedvezőbb körülmények között került elhelyezésre. Az ágyszám 120-ra emelkedett, a szülőszobán négy vajúdó és négy szülőágy, a műtőben két helyiségben két műtőasztal állt rendelkezésre. Az intrauterin diagnosztikai eljárások bevezetése, a központi aneszteziológiai szolgálat, a centralizált terhesgondozás, a terhespatológiai részleg kialakítása az ellátás színvonalának jelentős javulását eredményezték. Az osztályon 10 beosztott orvos tevékenykedett, az ügyeleti szolgálatot 2 fő látta el. A szülésszám ebben az időben 2600-3500 között ingadozott, a perinatális mortalitás pedig 25-30 ezrelék körül alakult. Dr. Tóth Gedeon főorvos 1978-ban nyugdíjba vonult, átmenetileg ismét dr. Németh Zoltán főorvos vezette az osztályt.

1979-ben dr. Bücs Gábor klinikai adjunktus nyert osztályvezető főorvosi kinevezést. Bücs főorvos vezetése alatt az osztály ágyszáma 186-ra, az orvosok száma 20 főre emelkedett. A szülésszám 2600-2800 között ingadozott, a perinatális mortalitás csökkent (20-30 ezrelék). Bevezetésre kerültek az ultrahangvizsgálatok, a magzati kardiotokográfia, rendszeressé váltak a citológiai szűrővizsgálatok. 1982-ben Család- és Nővédelmi Tanácsadó létesült, ahol a terhesgondozás mellett meddőségi és hormonális, valamint gyermeknőgyógyászati szakrendelés kezdte meg működését. Az osztályon postoperativ részleget alakítottak ki, és 1985-ben elkezdődött az osztály teljes rekonstrukciója. A tudományos tevékenység intenzívebbé vált, a tudományos közlemények és előadások száma emelkedett.

1987. január 1-től dr. Gardó Sándor kandidátus, c. egyetemi docens  vette át az  osztályvezető főorvosi teendőket. Az osztály rekonstrukciója 1988-ban fejeződött be. Ennek eredményeként az ágyszám 212-re emelkedett, új szülőszoba és műtőblokk került kialakításra. A két nőgyógyászati műtő mellett külön műtők állnak rendelkezésre a szülőszobához kapcsolódva a császármetszések elvégzésére, továbbá a szülészeti és nőgyógyászati kisműtétek végzésére. Új profilként jelentkezett az osztályon 1988-tól a perinatális genetikai diagnosztika (ultrahang és citogenetikai vizsgálatok), 1991-től pedig a diagnosztikai és operatív laparoszkópia. Javultak a terhesgondozás feltételei, a már meglévő gyermeknőgyógyászati és meddőségi szakrendelések mellett 1991-től megkezdte működését a változókori szakrendelés.

Az újszülöttek ápolása 1988-tól részleges, majd 1992-től teljes rooming-in rendszerbent történik édesanyjukkal együtt. Az anyatejes táplálás és szoptatás elősegítése érekében elért eredmények elismeréseképpen az osztály 1995-ben elnyerte Magyarországon ötödikként a WHO és az UNICEF által adományozott "Bababarát Kórház" címet.

Az új ápolási irányelvek figyelembevételével az ágyszám csökkentése 1992-ben kezdődött meg, 1997-ben 150 felnőtt és 50 újszülött ágy működött az osztályon. Az elmúlt 10 év során fellendült a tudományos tevékenység, az osztály munkatársainak tudományos aktivitását 5 könyvfejezet, 47 publikáció és 175 hazai, valamint külföldi kongresszuson elhangzott előadás jelzi. Az osztályvezető főorvos 1992-ben címzetes egyetemi tanár, 1997-ben egyetemi tanári kinevezést kapott, 1994-ben pedig megvédte akadémiai doktori disszertációját.

Osztályunk az alábbi országos, illetve nemzetközi tudományos rendezvényeknek volt a házigazdája:

II. A Genetikai Laboratórium története:

Kórházunkban a klinikai genetika vizsgálat bevezetése dr. Méhes Károly a Gyermekgyógyászati Osztály vezető főorvosának nevéhez fűződik. 1974-ben létrehozta a genetikai tanácsadást és megszervezte az újszülöttek biokémiai genetikai szűrővizsgálatát. 1977-ben kerültek bevezetésre a citogenetikai vizsgálatok. A laboratórium vezetésével dr. Bajnóczky Katalin főorvost bízták meg, munkáját egy asszisztens segítette. 1978-ban a laboratórium a Zrínyi utcai telephelyről az új kórházba költözött. Két önálló helyiséget és két asszisztensi státuszt kapott. A rutin citogenetikai és anyagcserebetegségek szűrővizsgálatain kívül a laboratórium  a tudományos munkába is bekapcsolódott.

1987-ben dr. Méhes Károly osztályvezető főorvos egyetemi tanári kinevezése után a laboratóriumot a Szülészeti és Nőgyógyászati Osztályhoz integrálták, a klinikai genetikai munka irányítását dr. Gardó Sándor osztályvezető főorvos vette át. 1988-tól kerültek bevezetésre a perinatális genetikai vizsgálatok a chorionbolyhok direkt analízise útján. 1991-ben a laboratórium új épületbe költözött, a korábbinál nagyobb alapterületen, és lényegesen kedvezőbb körülmények között működik.

A laboratóriumban végzett fontosabb vizsgálatok: klasszikus kromoszómavizsgálatok, csontvelősejtek citogenetikai vizsgálata leukémiás betegeknél, magzati citogenetikai vizsgálatok chorionbolyhokból, illetve amnionsejtekből. A laboratórium vezetője, dr. Bajnóczky Katalin 1994-ben megszerezte az orvostudományok kandidátusa, majd 1996-ban a Ph.D. fokozatot.

III. A terhesgondozás és a család- és nővédelmi tanácsadás története:

A terhes kismamák rendszeres gondozása és szükség szerinti vizsgálata a két világháború között Magyarországon elsősorban a "Zöld Kereszt" Egyesület védőnőire hárult, akik feladatukat mind a falvakban, mind a városokban kielégítő eredménnyel látták el. Természetesen lehetőség volt az orvosi vizsgálatra is, de mivel a társadalombiztosítás a két világháború között, illetve az azt megelőző időszakban nem terjedt ki az ország teljes lakosságára, ezért az esetleges orvosi vizsgálat és a szülésvezetés nem volt rendszeres, illetve eseti volt. Ugyanezek a fent ismertetett általános alapelvek vonatkoztak természetesen a Megyei Kórház vonzáskörzetére is.

A minőségi ugrást a második világháborút követően az 1953-ban hozott miniszteri rendelet váltotta ki, aminek lényege: 1. megszervezték a mozgó szakorvosi szolgálatot, melynek során a szülész szakorvos rendszeresen, általában 4-6 hetenként a megye minden településére eljutott, így lehetőség volt a terhesek orvosi vizsgálatára; 2. az általános társadalombiztosítás kiterjesztésével a városokban élő terhesek gondozása is egyre inkább szakorvosi feladattá vált.

Győrben először a Híd utcai rendelőben dr. Fritz Ferenc és dr. Csizmadia János látták el a terheseket, majd 1968-tól, amikor a Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály az ún. Honvéd Kórház épületébe költözött és a terhestanácsadás a Szülészeti Osztályhoz integrálódott, az osztály orvosai látták el általában  délutáni rendelésen, a megjelent terheseket.

A következő minőségi ugrás a 70-es évek elején a centrális terhesgondozó létrehozásával történt. Az Árpád úton külön e célra kialakított és létrehozott terhesgondozóban, a Szülészeti és Nőgyógyászati Osztályhoz szorosan integrálva, heti illetve havi váltásban az osztály orvosai végezték a terhesgondozást. Pozitívuma volt még ennek, hogy helyben történt a laboratóriumi vizsgálat, belgyógyászati vizsgálat, és a védőnők is aktívan részt vettek a terhesek gondozásában.

A 70-es évek végén az Egészségügyi Minisztérium feladatul tűzte ki a nagyobb városokban a Család- és Nővédelmi Tanácsadók létrehozását, azzal a céllal, hogy a fogamzással kapcsolatos minden kivizsgálás, vizsgálat és tanácsadás egy helyre koncentrálódjon, és egységes szakmai irányelvek alapján működjön. E rendelet szellemében 1982-ben a Liezen-Mayer utcában megszervezték a Család- és Nővédelmi Tanácsadót, amely azóta is szorosan a Szülészeti Osztályhoz integrálva működik. Az orvosi munkát a Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály orvosai végzik, a részleg vezetője dr. Somogyi Tivadar főorvos. Jelenleg naponta kétszer 6 órában terhesgondozás, egyszer 6 órában családtervezési szakrendelés, heti 3 alkalommal gyermeknőgyógyászati szakambulancia, heti 1 alkalommal meddőségi szakambulancia, heti 1 alkalommal andrológiai szakrendelés működik. A korábban heti kétszer 3 órában itt működő változókori szakrendelés jelenleg a Magyar utcai kórház épületében fogadja a betegeket, változatlan időbeosztású szakrendelésen.

Az épületen belül egy laboratórium is található, amely elsősorban a terhesgondozás és a Család- és Nővédelmi Tanácsadó munkáját segíti. A tanácsadón belül működik még két védőnő közreműködésével az optimális családtervezési szolgáltatás és a családvédelmi szolgálat. A fent vázolt struktúra megfelel a jelenleg támasztott igényeknek, a szakmai irányítás a Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály vezető főorvosának feladata. Az egységes szakmai elvek betartására garancia, hogy az orvosi munkát a Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály orvosmunkatársai végzik.