A héten zajlik az Európai Klinikai Táplálási és Anyagcsere Társaság „Alultápláltsági Hete” elnevezésű nemzetközi figyelemfelhívó kampánya. A kezdeményezés célja, hogy ráirányítsa a figyelmet az alultápláltság egészséggel kapcsolatos következményeire.
Az idei kampány egyik fontos szakmai üzenete a dietoterápia folytonossága és az egészségügyi ellátórendszer különböző szintjei közötti együttműködés.
Mit jelent az alultápláltság?
Az alultápláltság (orvosi nevén malnutríció) azt jelenti, hogy a szervezet nem jut elegendő energiához, fehérjéhez vagy más létfontosságú tápanyaghoz a normális működéshez.
Csak a sovány ember lehet alultáplált?
Nem, a normál testsúlyú vagy akár túlsúlyos és elhízott ember is lehet alultáplált. Ez az állapot nemcsak a bevitt kalóriák mennyiségétől és a testtömegtől függ, hanem attól is, hogy a szervezet megkapja-e a megfelelő minőségű tápanyagokat (minőségi éhezés). A túlsúlyos betegek alultápláltságát nehezebb észrevenni, mert a küllemük megtévesztő. Emiatt sokszor később kapnak táplálásterápiás segítséget, ami meghosszabbítja a felépülést.
Kiket veszélyeztet?
Az alultápláltság globális egészségügyi probléma. Emberek millióit érinti, kortól, nemtől és földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül.
Különösen veszélyeztetett csoportok: a gyermekek, az idősek, a krónikus vagy daganatos betegségben szenvedők, a kórházban kezeltek és a műtéten átesettek.
Mik az intő jelek?
Az alultápláltság tünetei lehetnek:
- nem szándékos, hirtelen fogyás (havi 5%-os testtömegvesztés)
- étvágytalanság, csökkent táplálékfelvétel
- tartós fáradtság, gyengeség
- izomtömeg- és izomerő-vesztés
- romló immunrendszer, gyakori fertőzések
- lassú sebgyógyulás
- gyermekek esetén a növekedés elmaradása, a súlygyarapodás megtorpanása, a fejlődés lassulása
Ha ezeket a tüneteket tapasztaljuk, kihez fordulhatunk?
Ha alultápláltságra utaló jeleket tapasztalunk magunkon, illetve hozzátartozónkon, forduljunk a háziorvosunkhoz vagy a kezelőorvosunkhoz. Az alultápláltság diagnózisa fizikális és laboratóriumi vizsgálatokon alapul.
Visszafordítható-e a folyamat?
Igen, megfelelő kezeléssel és étrendi változtatásokkal sokan felépülnek belőle, és visszanyerik egészségüket. A felépülés sikere függ a mögöttes okoktól és az időben történt beavatkozástól.
Mi egy dietetikus szerepe a felismerésben és a kezelésben?
A dietetikus kulcsszerepet tölt be az alultápláltság korai felismerésében és a személyre szabott táplálásterápiás kezelésben.
Első lépésben a tápláltsági állapot felmérésével megállapítja a hiányállapot mértékét. Ez a felmérés magában foglalja egy validált tápláltsági rizikószűrő lap kitöltését (pl. MUST), és a táplálkozási szokások részletes kikérdezését.
Mivel a testsúly és a testtömegindex (BMI) önmagában nem elegendő a tápláltsági állapot megítéléséhez, lehetőség szerint testösszetétel-elemzést végez. Ez egy olyan eljárás, amely a teljes testtömeget alkotóelemeire bontva (zsírtömeg, izomtömeg, testvíz, csonttömeg) vizsgálja.
A vizsgálatok után meghatározza a napi energia- és tápanyag-szükségletet, majd a fennálló betegségek és az egyéni ízlés figyelembevételével megtervezi az étrendet. Gyakorlati tanácsot ad ahhoz, hogy hogyan tehetők a megszokott ételek dúsítással kalóriagazdagabbá anélkül, hogy nagyobb adagokat kellene elfogyasztani. Ha a hagyományos étkezés már nem elég, az orvossal egyeztetve javaslatot tesz a megfelelő összetételű, gyógyászati célra szánt speciális tápszerre. Ezek koncentráltan tartalmazzák az egyes tápanyagokat. Súlyos esetben részt vesz a mesterséges táplálás - szondatáplálás vagy parenterális (infúziós) táplálás - megtervezésében is. Végül folyamatos nyomon követéssel, ellenőrzi a testsúly és az erőnlét alakulását, és szükség szerint finomítja a táplálási tervet.
Mit tehetünk a megelőzésért?
A megelőzés magában foglalja a kiegyensúlyozott étrend tartását, a rendszeres testmozgást, és nem utolsósorban az időszakos egészségügyi szűrővizsgálatokon való részvételt. Fontos az is, hogy foglalkozzunk minden olyan mögöttes egészségügyi problémával, ami befolyásolja a táplálkozást.