A kórházi ágyon fekve mindenki ugyanazt érti meg: az egészség sokkal fontosabb, értékesebb kincs, mint valaha is gondoltuk. Ilyenkor megfogalmazódik bennünk a „Hogyan előzhettem volna meg?” kérdése, és talán először ötlik fel bennünk az életmódváltás fontossága, szükségessége. Kórházi megközelítésben az életmódváltás nem alternatíva, hanem a terápia része, és mint ilyen, valamennyi osztályunkon jelen van.
Betegségmegelőzésben: a legolcsóbb gyógyszer
A kardiológia, a diabetológia, az onkológia és a gasztroenterológia váróiban ülők nagy részénél ugyanazok a kockázati tényezők térnek vissza: magas vérnyomás, emelkedett vércukor, túlsúly, mozgáshiány. Ezek nem egyik napról a másikra alakulnak ki. Az életmódváltás itt azt jelenti, hogy megszakítjuk azt a láncot, ami a laboreltéréstől a szövődményig vezet. Kevesebb gyulladás a szervezetben, jobb inzulinérzékenység, stabilabb érfalak. Ezek nem lehetőségek, sokkal inkább élettani sajátosságok.
Betegség kezelésekor: a gyógyulás gyorsítója
Műtét után, infarktus után, daganatterápia mellett a szervezetnek energiára van szüksége a gyógyuláshoz. Aki jobban alszik, fehérjében és rostban gazdagabban étkezik, napi szinten mozog, annál gyorsabb a sebgyógyulás, kisebb a fertőzések esélye, szervezete jobban reagál a gyógyszerekre is.
AZ ORVOS ÁLTAL FELÍRT GYÓGYSZERT A BETEG ÉLETMÓDJA TESZI IGAZÁN HATÉKONNYÁ.
Egy kórházban töltött nap „ára” nemcsak pénzben mérhető. Ide értendő a munkából való kiesés, a családra nehezedő teher, a bizonytalanság és a félelem. Az életmódváltás ennek a drága árnak a csökkentése.
Hogyan kezdjünk bele a változtatásba? Ne akarjunk mindent azonnal, egyszerre!
A kórházi rehabilitációs tervek lépésről lépésre épülnek fel. Kezdjük kicsiben, de következetesen: heti háromszor 30 perces tempós séta többet ér, mint egy kimerítő edzés havonta egyszer. Cseréljük le a cukros üdítőt vízre, a késő esti nassolást egy korábban elfogyasztott, nyugodt vacsorára. Aludjunk egyfolytában 7–8 órát sötét, hűvös szobában.
A legfontosabb kérdés nem az, hogy mit veszünk el magunktól, hanem az, hogy mit adunk vissza a testünknek.
Fontos tudnunk, hogy az életmódváltás nem azt jelenti, hogy soha nem leszünk betegek, inkább arról szól, hogy mit és mennyit teszünk azért, hogy elkerüljük a nagyobb bajt.
Az életmódváltás négy alappillére
Az újfajta életvitelt sokan ma is kampánynak gondolják: harminc nap cukor nélkül, hathetes edzésterv, aztán minden mehet tovább, mint előtte. A valódi életmódváltás nem egyetlen program, inkább egy másfajta, lehetőleg végérvényesen megváltoztatott üzemmódra váltás. Négy erős pillérre épül, amelyek együtt vezethetnek sikerre.
Táplálkozás: nem tökéletes étrendre, hanem következetes, nyers, feldolgozatlan, tiszta élelmiszerekre épülő, mennyiségében is egészséges étkezésre kell törekedni. Fontos a kiegyensúlyozottság, hogy minél többféle, természetes alapanyagból felépített ételt fogyasszunk. A magasan feldolgozott (adalékanyagokkal teli) élelmiszereket tudatosan kerüljük!
Mozgás: napi szintű, pulzust emelő aktivitás, nem feltétlenül edzőterem, lehet séta, kerékpár, kerti munka.
Alvás és stresszkezelés: megfelelő mennyiségű időt kell hagyni a regenerációra, amelynek hatására a gyulladásszint csökken, a hormonok rendeződnek.
Káros szokások elhagyása: a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, az ülő életmód mérséklése, kizárása.
Figyelem! A négy tényező közül önmagában egyik sem működik tartósan. A test rendszerben gyógyul.
Cikkünket kórházunk Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztálya, illetve Dietetikai Szolgálata is támogatta.
