Ugrás a tartalomra
Dr. Molnárné Ábrahám Andrea

Az életkor előrehaladtával testünk természetes változásokon megy keresztül. Ezek a folyamatok eltérő életkorban és különböző mértékben jelentkezhetnek, és hatással lehetnek a mindennapi aktivitásunkra. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy le kell mondanunk az aktív életmódról. Éppen ellenkezőleg: a rendszeres mozgás az egyik leghatékonyabb eszköz az egészség, az önállóság és a jó életminőség megőrzésében. Az aktív életmód jelentőségéről dr. Molnárné Ábrahám Andreát, a kórház Mozgásszervi Rehabilitációs Osztályának gyógytornászát kérdeztük.

A változó test különösen követeli a rendszeres mozgást 

– Idővel az ízületek és az izmok állapota változik, ami különböző panaszok megjelenéséhez vezethet – mondta a gyógytornász. – Az ízületek porcállománya fokozatosan kopik, csökken az ízületi folyadék mennyisége, ezért gyakoribbá válhat a merevség és a fájdalom, főként reggel vagy hosszabb ülés után.
A szakember hozzátette: sokaknál jelentkezik térd-, csípő- vagy derékpanasz, amelyek hátterében gyakran nem közvetlenül az érintett ízület áll, hanem az izmok gyengesége vagy az izomegyensúly felborulása. – A megfelelően megválasztott mozgás azonban éppen ezek enyhítésében segíthet – emelte ki.

A mozgás, mint természetes „gyógyszer"

A rendszeres fizikai aktivitás nem feltétlenül jelent intenzív edzést, ugyanakkor jelentős egészségvédő hatással bír.

– A legfontosabb a rendszeresség, a fokozatosság és az, hogy a mozgás örömöt okozzon. Már napi néhány perc aktivitás is kedvezően hathat a szervezetünkre – hangsúlyozta a gyógytornász. – A mozgás számos élettani folyamatra hat pozitívan: javítja a vérkeringést, támogatja a szív- és érrendszer működését, valamint hozzájárulhat a vérnyomás optimalizálásához. Emellett segíti az izomerő, az állóképesség és az ízületi mozgékonyság megőrzését. Az egyensúly és a koordináció fejlesztésével csökkenthető az elesések veszélye is.

A rendszeres mozgás a mentális egészségre is kedvező hatással van: javítja a hangulatot, oldja a szorongást, és hozzájárul a szellemi frissesség megőrzéséhez.

Milyen mozgásformák ajánlottak?

A megfelelő mozgásforma kiválasztása mindig egyéni, és érdemes olyan aktivitást választani, amely hosszú távon is fenntartható.

– A napi 20–30 perc séta az egyik legegyszerűbb és legkíméletesebb mozgásforma. Javítja az állóképességet, serkenti a keringést, és a közérzetre is pozitív hatással van – mondta a gyógytornász.

A dinamikus séta vagy a nordic walking még intenzívebb átmozgatást biztosít, míg a könnyű erősítő gyakorlatok – például saját testsúllyal vagy gumiszalaggal végzett torna – segítenek lassítani az izomvesztést. Heti két-három alkalom már érezhető javulást hozhat.

Ízületi panaszok esetén a vízi torna vagy az úszás különösen előnyös lehet, mivel tehermentesíti az ízületeket, miközben az izmok aktívan dolgoznak.

A kis lépések nagy ereje

–Sokan úgy érzik, hogy a rendszeres mozgás életmódváltást igényel, ezért nehezen kezdenek bele – hívta fel a figyelmet a gyógytornász. – Pedig nem szükséges rögtön hosszú edzésekkel indítani. Napi 2–3 alkalommal 10–15 perc mozgás is sokat számíthat. Az ilyen „kis adagokban" végzett mozgás összeadódik, és hosszabb távon jelentős javulást eredményezhet.

Érdemes apró változtatásokkal kezdeni: lift helyett lépcsőzni, rövidebb utakra gyalog indulni, óránként felállni néhány percre, vagy akár társaságot keresni a közös mozgáshoz. A rendszeres aktivitás nemcsak a fizikai állapotra, hanem a társas kapcsolatokra is kedvezően hat.

Amire érdemes odafigyelni

– A biztonságos mozgás érdekében fontos a tudatosság és az elővigyázatosság – mondta a szakember. – Lényeges a megfelelő bemelegítés, a fokozatos terhelés és a mozgás utáni nyújtás. Emellett kerülni kell a tartósan egyoldalú terhelést, és ügyelni kell a megfelelő folyadékbevitelre is. Figyeljünk a szervezet jelzéseire, és panasz esetén forduljunk orvoshoz!

Krónikus betegség esetén sem szükséges lemondani a mozgásról, ugyanakkor javasolt szakember segítségével személyre szabott mozgásprogramot kialakítani.

Soha nem késő elkezdeni

– A szervezet későbbi életkorban is képes alkalmazkodni és fejlődni – hangsúlyozta dr. Molnárné Ábrahám Andrea gyógytornász. – Már néhány hét rendszeres mozgás után javulhat az energiaszint, a
járásbiztonság és az általános közérzet. Az aktív életmód nem a teljesítményről, hanem az egészség megőrzéséről szól: célja, hogy minél tovább fenntartsuk önállóságunkat és életminőségünket.