Az okoseszközök jelenléte ma nem csupán alapvető szükséglet, de már gyerekkortól része mindennapjainknak. Használatán túl természetesen tisztában kell lennünk a függőség veszélyeivel, egészségünkre káros hatásaival. Kérdéseinkkel, aggályainkkal dr. Németh Adrienn gyermek- és ijfúságpszichiáter, pszichoterepeuta szakorvoshoz, kórházunk Gyermek és Ifjúságpszichiátriai Szakambulancia, Gondozó és Osztály osztályvezető főorvosához fordultunk.
– A digitális világ ma valóban része életünknek, gyermekek számára pedig szinte természetes, számos előnyt kínáló közeg – mondta dr. Németh Adrienn. – A folyamatosan kezünk ügyében lévő okostelefonok, tabletek ugyanakkor egyre több szakember figyelmét hívják fel a függőség veszélyeire. A problémás okostelefon-használat (Problematic Smartphone Use – PSU) különösen a fiatal korosztály számára lehet veszélyes.
Garantált a viselkedési függőség
A szakorvos hozzátette, hogy a PSU nem egyszerűen sok telefonozást jelent. Olyan kontrollálatlan eszközhasználatról van szó, amely negatívan hat a tanulásra, az emberi kapcsolatokra, a lelki és testi egészségre egyaránt. A jelenséget a szakirodalom „viselkedési függőségként” kezeli.
– A problémás használat egyik legfontosabb jele a kontrollvesztés – tette hozzá a pszichiáter. – Eljön egy pont, amikortól a gyermek vagy fiatal nem képes csökkenteni a képernyő előtt töltött időt, még úgy sem, ha szeretné. A „megvonás” vagy digitális detox esetén gyakran léphetnek fel olyan tünetek, mint ingerlékenység, szorongás, nyugtalanság vagy hangulatingadozás. A gyermek gondolatai folyamatosan az online jelenlét körül forognak („miről maradok le?”), miközben háttérbe szorulhat a tanulás, a sport, a család és a baráti kapcsolatok.
Milyen egyéb káros hatásokkal kell számolnunk?
A szakember megjegyezte, hogy a túlzott képernyőhasználat komoly mentális következményekkel járhat: kutatások szerint összefüggést mutat a szorongás, a depresszió, viselkedészavarok és az alvászavarok kialakulásával. A telefonok és tabletek kékfény-kibocsátása különösen káros az esti órákban, mivel a melatonin termelés gátlásával megzavarja a természetes alvásritmust, ezáltal kialvatlansághoz, fáradtsághoz vezet. A digitális eszközök túlzott használata emellett koncentrációs problémákat, figyelemzavart és memóriaromlást is okozhatnak.
Egészségügyi problémák jelentkezhetnek
– A mentális problémák mellett sajnos a fizikai egészségre gyakorolt hatásokkal is számolnunk kell – magyarázta az osztályvezető főorvos. – A túlzott gépidő ugyanis mozgásszegény életmódot eredményez, amely növeli az elhízás, a magas vérnyomás és a cukorbetegség kockázatát már kisgyermekkorban is. Gyakori lehet a nyaki fájdalom, a rossz testtartás és a mozgásszervi panaszok megjelenése is. Sok gyermek étkezése és napi rutinja válik rendszertelenné, miközben az online tér fokozatosan kiszorítja a valódi élményeket.
Kulcsszerepben a szülők és a pedagógusok
A digitális világ szívóereje leginkább a 14–28 év közötti fiatalokat veszélyezteti. A szakemberek szerint az unalom kerülése, az alacsony önkontroll és az állandó online jelenlét iránti igény mind növelik a függőség kialakulásának esélyét.
– A megelőzésben kulcsszerep hárul a szülőkre és a pedagógusokra – mondta dr. Németh Adrienn – A cél nem lehet a teljes tiltás. Sokkal fontosabb, hogy a tudatos és biztonságos használatra neveljük a gyermekeket. Ahogyan a közlekedési szabályokat is megtanítjuk nekik, ugyanígy az okoseszközök rutinjának mindennapi szabályait is meg kell mutatnunk. Fontos, hogy a mobiltelefonok, tabletek ne váljanak „digitális bébiszitterré”, ne használjuk őket figyelemelterelésre vagy érzelmek szabályozására, megnyugtatásra.
A SZAKÉRTŐK A SZOCIÁLIS MÉDIAJELENLÉTET 13 ÉVES KOR ALATT EGYÁLTALÁN NEM JAVASOLJÁK!
Otthon szülői mintát követ a gyermek – kell a digitális detox
Ha a családban természetes a folyamatos telefonozás, nehéz hitelesen korlátokat felállítani. Érdemes ezért közös, telefonmentes időszakokat kialakítani: például étkezés közben, lefekvés előtt vagy családi programokon. Segíthet az értesítések korlátozása, a képernyőidő tudatos szabályozása, illetve az úgynevezett „digitális detox” vagyis a kijelölt offline időszakok bevezetése is. Az ajánlások alapján legjobb, ha a gyermekekkel közös megegyezés szerint korlátozzuk a napi használatot.
Mikor forduljunk szakemberhez?
– Ha a gyermek hangulata tartósan megváltozik, romlik az iskolai teljesítménye, alvásproblémák jelentkeznek, elszigetelődik vagy agresszíven reagál az eszközhasználat korlátozására, mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni, fontos feltárni ezek okait – tette hozzá a gyermek-és ifjúságpszichiáter. – Kórházunk Gyermek - és Ifjúságpszichiátriai Szakrendelésén kollégáimmal minden esetben igyekszünk segítséget nyújtani.
Fontos megjegyeznünk, hogy a digitális világ önmagában nem ellenség. Valóban hasznossá azonban csak úgy válhat, ha megtanulunk bánni vele. A tudatos, biztonságos használat elsajátítása, a családi minták szerepe ma fontosabb, mint valaha.
