Ugrás a tartalomra
Dr. Knausz Márta és lánya, Dr. Horváth Judit

„Családi kötelékben” című páros riportsorozatunkban ezúttal anyát és lányát szólaltattuk meg, akik más-más területen, mégis napi egyeztetéssel dolgoznak. Dr. Knausz Márta orvosi mikrobiológiai szakorvos, osztályvezető helyettes főorvos, járványügyi és infekciókontroll igazgatóhelyettes és Dr. Horváth Judit kórházunk oxyológiai és sürgősségi orvostan szakorvosa örömmel vállalták a beszélgetést.

Az egészségügy mellett dönteni komoly, felelősségteljes elhatározás, így mindkettőjüknek föltettem a kérdést: Hogyan esett választásuk az orvosi pályára?

– Négyéves koromban egy komoly traumával kellett szembenéznem: nagymamám ágya mellett kellett megtapasztalnom a halált – kezdte dr. Knausz Márta. – Ez a sokkoló élmény nálam az elmúlás olyan erőteljes elutasítását eredményezte, hogy innen kezdve gyakorlatilag kijelölve éreztem az orvosi pályát.

–Édesanyám miatt azt is gondolhatnánk, nekem adott volt az orvosi pálya, mégsem így volt – magyarázta Dr. Horváth Judit. – Francia és angol nyelvvizsgáimmal „nemzetközi tanulmányok” szakra jelentkeztem az ELTE-re, de nem vettek fel. Ekkor merült föl bennem először az egészségügy, és tettem külön érettségit biológiából és kémiából. Egy év múlva felvettek a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvosi Karára. (Ugyanoda, ahol anyukám is végzett.) Utólag belegondolva édesanyám hihetetlen hivatástudata nagyszerű példaként segítette döntésemet. Már gyerekként is csodáltam, hogy akár ebéd közben is ugrik, és felveszi a kórházi telefont…

Hogyan kezdődött kettőjük orvosi pályája?

Dr. Knausz Márta 1984-ben végzett, majd a győri KÖJÁL-nál (ma ÁNTSZ) eltöltött négy esztendő után került a győri kórházba, ahol 37. éve dolgozik.

–Általános orvosi diplomával a zsebemben érdekelt a gyermekgyógyászat, a szemészet és az intenzív ellátás is, de akkoriban nem volt egyszerű elhelyezkedni a kórházban – mesélte a főorvos asszony. – Négy év után a mikrobiológiai laborban felszabadult egy hely, és én azonnal jöttem. Nagyon megszerettem az itteni munkát, máig örömmel csinálom.           

–Én 2013-ban végeztem az orvosin, és először édesanyám keze alatt, a mikrobiológiai laborban kezdtem a kórházi munkát – tette hozzá Dr. Horváth Judit. – Ebben az évben létesült a Sürgősségi Betegellátó Osztály, ami izgalmas területnek tűnt, így oda kértem magam. Akkor Dr. Sztermen Márton főorvos volt az osztályvezető, akitől rengeteget tanulhattam nemcsak szakmáról, de emberségből is.

Vannak-e a közös pontok napi munkájuk során?

–Gyakran tartunk telefonos konzultációt, főként húgyúti és légúti fertőzések, illetve véráram fertőzéses mérgezési eseteknél kérek antibiotikum tanácsot édesanyámtól – mondta az oxyológus szakorvos. ­– Emellett gyakran együtt járunk szakmai konferenciákra, ahol a szokásos tesztírás közben tökéletesen kiegészítjük egymás tudását.                 

 Milyen közös szabadidős programjaik vannak?

–A családi ünnepeket természetesen együtt töltjük, ahogyan a nyaralások is rendszeresen együtt zajlanak – mondta Dr. Knausz Márta – A főzést mindenkor magamra vállalom, de Judit négyéves kisfiával, unokámmal is szívesen foglalkozom.

Hogyan tervezik a jövőt?

– Amellett, hogy nagyon izgalmas terület, a sürgősségi betegellátás megterhelő tud lenni – magyarázta Dr. Horváth Judit. –Még nem tettem le róla, hogy más területen is kipróbáljam magam.

–Több mint egy évvel ezelőtt átadtam az osztály vezetését, és csökkentett óraszámban, helyettes osztályvezetőként végzem teendőimet – tette hozzá Dr. Knausz Márta. – Ennek azonban hamarosan vége lesz, mivel a jelenlegi osztályvezető, Dr. Németh Anita hosszabb szabadságra megy, így egy évre újra át kell vennem a mikrobiológiai labor irányítását. Úgy tervezem, azután főállású háziasszony, feleség, anya és nagymama leszek.