A vízhajtók (diuretikumok) elsődleges hatása a vizelet mennyiségének növelése, ezáltal segítve a szervezetben felhalmozódó felesleges folyadék eltávolítását. A diuretikumok kiemelten fontos gyógyszercsoportot jelentenek a sok esetben együtt is fennálló szívgyengeségben és vesebetegségben szenvedők számára. Miért fontos a vízhajtók „okos” használata? Mi a baj a szervezet vízvisszatartásával? Miért kell betartanunk a szakorvos utasításait? A témáról dr. Czégány Zoltán belgyógyász, nephrológus szakorvost, kórházunk III. Belgyógyászat - Immunnephrológia és Hypertonia Osztályának osztályvezető főorvosát kérdeztük.
– Fontos tudni, hogy a kardiológus és a nephológus eltérő szemlélettel közelíti meg a vízhajtók használatát – magyarázta a veseszakorvos. – Ennek következtében a beteg számára néha nem egyértelmű, melyik útmutatást kövesse. Az arany középút megtalálásában próbálunk segíteni.
Hogyan befolyásolja a szervezet működése a vízhajtók hatását?
A főorvos hozzátette, hogy a vese a vérből állítja elő a vizeletet, ezért működése nagymértékben függ a keringéstől. Napközben a szervezet a vért elsősorban a létfontosságú szervekhez (agy, tüdő, izmok) irányítja. Ha a szív nem működik megfelelően, a vesék kevesebb vérhez jutnak, így kevesebb vizelet képződik.
– Fekvő helyzetben jelentősen javul a vesék vérellátása – tette hozzá a főorvos. – Ezért sokan éjszaka tapasztalnak fokozott vizeletürítést. Ez megmagyarázza, miért nem mindig hatékony a reggeli vízhajtó bevétele: ilyenkor a szervezetben kevesebb a folyadék, és a vesék működése is visszafogottabb.
Mikor érdemes bevenni a vízhajtót?
A belgyógyász szerint a bevétel időpontját érdemes egyénre szabni: gyakori éjszakai vizelés esetén a vízhajtót inkább délben célszerű bevenni, amikor már elegendő folyadékot fogyasztottunk. Főként esti vizeletürítés esetén a késő délutáni (16–17 óra körüli) bevétel javasolt, majd vacsora és pihenés fekvő helyzetben. A hatás éjfélig lezajlik, a vízhajtást gyakran követő gyengeség pedig az alvás idejére esik.
A gyógyszerek kombinálására is figyelni kell: egyes készítmények (pl. Furon és Verospiron) együtt erősítik egymás hatását, ezért érdemes egyszerre bevenni őket, míg mások (pl. Kaldyum) időben elkülönítve, több órás különbséggel alkalmazandók.
Mennyi vízhajtót szedjünk?
– A megfelelő adag beállításával érhetjük el vagy alakíthatjuk ki a szervezet folyadék egyensúlyát – tette hozzá dr. Czégány Zoltán. – Túl kevés vízhajtó esetén a szervezetben folyadék halmozódik fel, ami megterheli a szívet és légszomjhoz vagy fulladásérzéshez vezethet. Túlzott használat esetén viszont kiszáradás, alacsony vérnyomás, szédülés és vesekárosodás alakulhat ki. Az egyik leghasznosabb módszer a megfelelő adag eldöntésére a napi testsúlymérés. Ezt minden reggel, tisztálkodás után, felöltözés előtt érdemes elvégezni.
Figyelem! A gyors, néhány nap alatt bekövetkező testsúlynövekedés szinte mindig folyadék-visszatartásra utal. Például: ha a testsúly néhány nap alatt több kilogrammal nő, az nagy valószínűséggel nem zsír, hanem felhalmozódott víz. Ilyenkor a vízhajtás szükségessé válik.
Milyen jelek utalnak folyadék-visszatartásra?
Nem minden esetben látható egyértelmű ödéma, mivel a folyadék a hasüregben vagy a mellkasban is felhalmozódhat. Ezért a mérleg gyakran megbízhatóbb jelző.
Figyelmeztető tünetek lehetnek:
– tartósan megmaradó ujjbenyomat a lábszáron
– feszes vádli, ráncolhatatlan bőr
– gyors testsúlynövekedés.
Az esti bokaduzzanat, amely reggelre megszűnik, önmagában még nem feltétlenül igényel vízhajtást.
Mit tegyünk, ha bizonytalanok vagyunk?
– Ha nem egyértelmű, hogy szükség van-e vízhajtóra, általában biztonságosabb a kezelés mellett dönteni, mint megvárni a súlyosabb tünetek, például az éjszakai fulladás kialakulását – mondta a vese szakorvos. – Ha a gyógyszer bevétele után a testsúly nem csökken, sőt, növekszik, az adag orvosi iránymutatás mellett emelhető. Ilyenkor az emelt adagot egyszerre kell bevenni, majd 1-1,5 órával később javasolt lefeküdni.
A megfelelő mennyiségű folyadékbevitel elengedhetetlen
Fontos tudnunk, hogy a víz nem azért halmozódik fel a szervezetben, mert sokat iszunk, hanem mert a szív és/vagy a vese nem megfelelően működik. Tehát a megoldás nem a bevitt folyadék csökkentése.
A vízhajtók ellenére a megfelelő mennyiségű és lehetőleg egyenletes napi folyadékbevitel nem megspórolható. Idősebb korban a szomjúságérzet csökkenhet, ezért sokan kevesebbet isznak a szükségesnél, miközben úgy érzik, eleget fogyasztanak. A mennyiségre tehát mindenkor figyeljünk oda: praktikus megoldás lehet, ha a napi folyadékmennyiséget reggel kimérjük. Ha estére elfogy, biztosak lehetünk benne, hogy elegendő folyadék került a szervezetbe.
Néhány szó a természetes vízhajtókról
A leghatékonyabb természetes vízhajtók közé a csalán, a gyermekláncfű (pitypang), a mezei zsurló, az aranyvessző, valamint a petrezselyem, az uborka, görögdinnye és a zeller tartoznak. Ezek a növények és ételek fokozzák a vizeletürítést, segíthetnek csökkenteni a szervezetben felhalmozódott felesleges folyadékot és enyhíthetik a puffadást. Ezek hatása jóval gyengébb a gyógyszerekénél, alkalmazásuk esetén feltétlenül konzultáljunk orvosunkkal.
A vízhajtók hatékony, de odafigyelést igénylő gyógyszerek
A vízhajtók sikeres alkalmazásának alapja az egyéni állapothoz igazított időzítés, a testsúly rendszeres ellenőrzése, a megfelelő folyadékbevitel, valamint az orvosi utasítások betartása, szükség esetén rugalmas alkalmazással. A tudatos használat nemcsak a tüneteket enyhíti, de segít megelőzni a súlyos szövődményeket is.
