Beszélgetés Dr. Nyőgér Zoltán traumatológus, kézsebész főorvossal a váll rejtett problémáiról
A váll az emberi test egyik legösszetettebb és legmozgékonyabb ízülete. Éppen ezért különösen érzékeny a túlterhelésre és az idővel kialakuló elváltozásokra. Dr. Nyőgér Zoltán ortopéd- traumatológus főorvos nemrég summa cum laude minősítéssel védte meg PhD-doktori értekezését, amely a rotátorköpeny sérüléseinek hatását vizsgálta a lapocka mozgására és a váll működésére. A kutatás hátteréről, a vállízület különleges működéséről és a leggyakoribb vállpanaszokról beszélgettünk.
Egy személyes tapasztalatból indult kutatás
A kutatás témája részben személyes érdeklődésből született. Dr. Nyőgér Zoltán maga is küzd egy ideje vállpanasszal, ami arra ösztönözte, hogy még mélyebben foglalkozzon a váll működésével. Ahogy fogalmazott, ez a probléma a mindennapjait is befolyásolta, ezért elkezdte alaposabban tanulmányozni a váll anatómiáját és működését. A szakirodalmat és a klinikai tapasztalatokat vizsgálva hamar kiderült számára, hogy a vállpanaszok egyik leggyakoribb oka a rotátorköpeny elváltozása. A PhD-kutatás végül az Ortopédiai Klinikán valósult meg Budapesten, Dr. Skaliczky Gábor témavezetésével. A vizsgálat során rotátorköpeny-szakadással élő pácienseket elemeztek műtét előtt és után. A főorvos szerint a kutatás még őt is meglepte az eredményeivel.
„Több publikáció is készült belőle, rangos nemzetközi szaklapban is jelent meg eredményünk.”
A váll működésének egyik kulcsa: a rotátorköpeny
A váll mozgásában két fő izomrendszer dolgozik együtt. A felszínhez közelebb található a deltaizom, alatta pedig a rotátorköpeny. Dr. Nyőgér Zoltán szerint ez az izomcsoport kulcsszerepet játszik a váll mozgatásában és stabilitásában.
-A rotátorköpeny folyamatosan központban tartja a felkarcsont fejét az ízületben. Ennek köszönhetően a többi izom hatékonyan tudja mozgatni a kart. Ez különösen fontos, hiszen a váll az emberi test legmozgékonyabb ízülete. Nincs még egy ízületünk, amely ennyire sok irányba tud mozogni. Biomechanikai szempontból talán ez a legösszetettebb ízület az emberi szervezetben. Amennyiben a rotátorköpeny megsérül vagy elkopik, ez az egyensúly felborul. A felkarcsont feje már nem marad stabilan központban, így az izmok sem tudják ideális irányba mozgatni a kart. Ennek következménye lehet a fájdalom és a mozgástartomány beszűkülése is.
Nem mindig egy sérülés okozza
Sokan úgy gondolják, hogy egy rotátorköpeny-szakadás mindig egy hirtelen mozdulat következménye. A valóság azonban ennél jóval összetettebb. A főorvos szerint az emberi szövetek működését talán legkönnyebb egy ruhadarabhoz hasonlítani.
-Ha egy ruhát sokat hordunk, idővel elkopik. A szövet az szövet – akár rajtunk van, akár bennünk. A rotátorköpeny problémái többféle formában jelentkezhetnek: gyulladás, meszes lerakódás vagy akár elhasználódásból, esetleg balesetből adódó szakadás formájában. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a szakadás nem minden esetben jelent automatikusan műtétet. A váll szerencsére úgy van felépítve, hogy nagyon sok tartalék van benne. Még egy teljes szakadás esetén sem biztos, hogy operálni kell. A pontos diagnózis felállításához általában MR- vagy ultrahangvizsgálat szükséges, amelyek segítségével megállapítható a szakadás helye és kiterjedése.
Kiknél jelentkezik leggyakrabban?
A rotátorköpeny sérülései elméletileg bármely életkorban előfordulhatnak, a tapasztalatok szerint azonban legnagyobb arányban az 50 és 70 év közötti korosztályban fordul elő a leggyakrabban. Ennek hátterében elsősorban a szövetek természetes elhasználódása áll: az évek során az izmok és inak fokozatosan veszítenek rugalmasságukból és teherbírásukból. Dr. Nyőgér Zoltán szerint fontos tudni, hogy ezek a problémák sokszor nem egyetlen sérülés következtében alakulnak ki. Gyakori, hogy a panaszok lassan, fokozatosan jelentkeznek, és a váll fájdalma akár hónapokon keresztül fennáll anélkül, hogy a páciens konkrét sérülést tudna felidézni. A kockázatot bizonyos foglalkozások és sporttevékenységek is növelhetik. A fej fölötti munkavégzés – például festők vagy villanyszerelők esetében – jelentős terhelést jelent a váll számára, de hasonlóan megterhelőek lehetnek egyes sportok is, különösen azok, amelyek nagy súlyok emelésével vagy hirtelen erőkifejtéssel járnak.
A váll csak egy a sok szakterület közül
Dr. Nyőgér Zoltán pályája kezdetén általános traumatológus–ortopéd sebészként dolgozott. Ahogy azonban egyre több tapasztalatot szerzett, fokozatosan kirajzolódtak azok a szakterületek, amelyek különösen közel kerültek hozzá. Először a térdsebészet iránt kezdett mélyebben érdeklődni, majd a doktori kutatás során a váll működése és a rotátorköpeny problémái kerültek a figyelmének középpontjába. Napjainkban pedig a váll és térd sebészete mellett a könyök működésének vizsgálata és kezelése is egyre hangsúlyosabb szerepet kap a mindennapi gyógyító munkájában.
A kutatástól a mindennapi gyógyításig
Dr. Nyőgér Zoltán kutatása nemcsak tudományos eredményeket hozott, hanem a mindennapi betegellátásban is hasznos tapasztalatokat adott. A rotátorköpeny működésének és sérüléseinek pontosabb megértése segít abban, hogy a vállpanaszokkal érkező páciensek személyre szabottabb kezelést kaphassanak. A főorvos számára a tudományos munka és a gyógyítás szorosan összekapcsolódik: a kutatás során szerzett ismeretek közvetlenül visszahatnak a klinikai gyakorlatra. Így a váll működésének mélyebb megértése nemcsak szakmai eredmény, hanem a betegek mindennapi életminőségének javítását is szolgálja. Ahogy a beszélgetés során is kiderült, a test apró jelzései sokszor fontos információkat hordoznak. A váll mozgékonysága és szabadsága sokszor azon múlik, mennyire figyelünk magunkra – és talán ez a legnagyobb ajándék, amit adhatunk magunknak.
1.-
2.
