Az életkor előrehaladtával sokan tapasztalhatjuk szellemi frissességünk lassulását, tompulását. Nehezebben koncentrálunk, kevésbé jutnak eszünkbe nevek, feledékenyebbek leszünk. Ez ugyan természetes folyamat, mégis jogos aggodalommal tölthet el bennünket. Tehetünk-e valamit azért, hogy agyi kondíciónkat minél tovább megőrizzük? Hogyan csökkenthetjük az időskori demencia kockázatát? A témában dr. Csányi Attila PhD neurológus, kórházunk Neurológiai Osztályának osztályvezető főorvosa volt segítségünkre.
A DEMENCIA NEM AZ ÖREGEDÉS TERMÉSZETES VELEJÁRÓJA
–Fontos tisztázni: a demencia nem azonos az időskori feledékenységgel, és nem minden időskorúnál alakul ki – mondta a szakorvos. – Bár valóban az életkor a legnagyobb kockázati tényező, az agy egészségét számos életmódbeli elem befolyásolhatja. Jó hír azonban, hogy az agyunk idős korban is képes alkalmazkodni és tanulni. Ezt nevezzük „agyi plaszticitásnak”.
JÓ VÁLASZTÁS-E A REJTVÉNYFEJTÉS?
Nagyon sokan hisznek a keresztrejtvények, a sudoku és egyéb szellemi játékok agykarbantartó, szellemi frissítő erejében. Ezekre valóban jellemző, hogy edzik a memóriát, fokozzák a koncentráló, illetve problémamegoldó készséget. Agyunk folyamatos használata hozzájárul a „kognitív tartalék” kialakulásához. Ez azt jelenti, hogy szellemi téren jobban kompenzálhatók az öregedéssel járó változások, így a demencia tünetei később jelentkezhetnek, illetve enyhébbek lehetnek.
–Kutatások igazolják, hogy a rejtvényfejtés önmagában nem csodaszer – magyarázta a neurológus. –Ha passzív életmódot folytatunk, kevés mozgással és társas kapcsolattal, önmagában néhány keresztrejtvény fősorának megfejtése nem jelent valódi védelmet. Kimondhatjuk tehát, hogy a rejtvényfejtés nem elegendő a szellemi frissességhez.
HOGYAN TARTSUK MÉGIS FRISSEN AGYUNKAT?
A szakember szerint, ha egyetlen szóban szeretnénk kifejezni az időskori szellemi frissesség receptjét, az a „változatosság” lenne.
SOSEM KÉSŐ TANULNI
A változatosságot jelentheti egy idegen nyelv tanulása, játék valamilyen hangszeren, egy új hobbi kipróbálása, elsajátítása vagy a digitális eszközök használata. Ezen újdonságok hatására új idegi kapcsolatok jönnek létre.
A JÓ TÁRSASÁG A LEGJOBB GYÓGYSZER
Ugyanilyen fontosak még a társas kapcsolatok, amelyekből rengeteg új impulzust kaphatunk. A rendszeres beszélgetések, a közösségi jelenlét a szellemi üdeség egyik legerősebb védőfaktora. Ha csak tehetjük, vegyünk részt baráti találkozókon, klubok, társaságok programjain, családi eseményeken. Töltsünk minél több időt szeretteinkkel, gyermekeinkkel, unokáinkkal. A társas kapcsolatok jellemzően egyszerre mozgatják az érzelmi, nyelvi és emlékezeti területeket is.
NE HANYAGOLJUK A MOZGÁST
Az idős kor – ha csak nem jár mozgásszervi problémákkal – nem lehet oka a napi rendszeres mozgás elhanyagolásának. A napi rutinunkba beépített testmozgás javítja az agyi vérkeringést és csökkenti a gyulladásos folyamatokat.
A rendszeres séta, a könnyű torna, tánc, kertészkedés, szabadtéri tevékenység már akár heti néhány alkalommal is mérhető, pozitív hatást gyakorolhat nemcsak szellemünkre, de közérzetünkre, jó kedélyállapotunkra is.
EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD
–Az agy egészsége szorosan összefügg testünk állapotával, így idős korban is fontos például a minőségi alvás, a kiegyensúlyozott, zöldségekben, gyümölcsben gazdag étrend, a vérnyomás és vércukorszint kordában tartása, illetve a dohányzás és az alkoholfogyasztás kerülése – fűzte hozzá a főorvos. –Mindemellett kerülendő a zsíros ételek fogyasztása, illetve a súlygyarapodás.
Teremtsük meg a minőségi alvás feltételeit!
Valamennyi életszakaszunkban - így időskorban is – létfontosságú a minőségi alvás. (Minőségi alvás = mélység + tartam + folyamatosság.) Ennek esélyét rontják az éjszakai felébredések, pl. prosztata megnagyobbodása miatti gyakori vizelési inger, alvási légzéskimaradás vagy reflux betegség miatti gyomorégés.
Az egészség a legjobb befektetés
A szellemi frissesség megőrzése nem egyetlen tevékenységen múlik. Az aktív, társas, mozgásban gazdag életmódunk remek kiegészítője lehet a rejtvényfejtés.
–Ne feledjük! Az egészséges és hosszabb életbe “be kell fektetni”, még ha ez gyakran nehezünkre is esik. A megfelelő életmód és táplálkozás, a rendszeres mozgás, a folyamatos szellemi aktivitás mind összetevői a hosszú, tartalmas létnek. A megérdemelt időskori pihenésre való felkészülést pedig nem lehet elég korán elkezdeni –zárta gondolatait dr. Csányi Attila.
