Február 19-én, a Magyar Ápolók Napján intézményünkben ünnepélyes keretek között koszorúzással tisztelegtünk Kossuth Zsuzsanna emléke előtt. A jeles nap 2014 óta hivatalosan is a magyar ápolók ünnepe; a dátum Kossuth Zsuzsanna születésnapjához kötődik, aki az 1848–49-es szabadságharc idején a sebesült katonák ellátásának megszervezésével a hazai ápolás egyik megalapozója lett.
Az ünnepséget Csordás Adrienn ápolási igazgató asszony nyitotta meg, aki hangsúlyozta: „Kossuth Zsuzsanna öröksége ma is él közöttünk — minden betegágy mellett, minden döntésben, minden csendes, de életet formáló pillanatban.”
Hozzátette az idei ICN-üzenet (International Council of Nurses, Ápolók Nemzetközi Tanácsa) fontosságát is: „Empowered Nurses Save Lives – A megerősített ápolók életeket mentenek. Ez nem csupán mottó, hanem szakmai iránytű: a tudásunk, tapasztalatunk és szakmai ítélőképességünk érték, és a biztonságos munkakörnyezet, a megfelelő létszám és a szakmai autonómia nem kiváltság, hanem feltétel.”
Az ünnepségen ezt követően Szincsák Miklósné és Heidinger-Pap Kitti vezető ápolóink mondtak beszédet. Kiemelték: „Kossuth Zsuzsanna helye ott van a hazai történelmi személyiségek sorában. Kis nemzet lányaként szerény körülmények között teljesítette ápolói és kórházszervezői feladatát az 1848–49-es szabadságharcban.” Beszédükben hangsúlyozták, hogy az ápolói hivatás nem csupán szakma, hanem elköteleződés és szolgálat is. Felidézték, hogy országos hadi főápolóként fáradhatatlanul szervezte a sebesültek ellátását, 72 tábori kórház létrehozásában vállalt szerepet, és a korát megelőző higiéniai rendszabályokat vezetett be.
Mint fogalmaztak, hitvallása ma is iránytű az ápolói közösség számára: „Rend, pontosság, józan erkölcs, önfeláldozás, hűség, gyöngédség, hazaszeretet.”
Az ünnepségen elhangzott az a személyes vallomás is, amely talán leginkább kifejezi Kossuth Zsuzsanna emberségét: „Boldog voltam, ha egy könnyet letörölhettem, ha egy nyomorúságos szív terhén könnyíthettem. A magam szenvedéseit alig éreztem.”
Az esemény megható pillanata volt, amikor nyugdíjba vonulása alkalmából elköszöntek Horváth Andrásné Vera nénitől, a Széchényi István Egyetem Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Technikum és Szakképző Iskola igazgatóhelyettesétől. Kimagasló szakmai munkáját, valamint az egészségügyi szakemberképzés területén végzett áldozatos tevékenységét intézményünk egy csokor virággal és elismerő szavakkal köszönte meg.
A Magyar Ápolók Napja minden évben emlékeztet bennünket arra, hogy az egészségügy egyik legfontosabb pillére az ápolói közösség. Az ő tudásuk, emberségük és kitartásuk nélkülözhetetlen a betegellátás mindennapjaiban.
Ezúton is köszönjük ápolóink odaadó munkáját. 💙