Szürkeség, D-vitaminhiány, rossz közérzet, alvási nehézségek, testsúlygyarapodás… Csak néhány tünete a depressziónak. A magyar lakosság legalább 15 százaléka élete során találkozik a hangulatzavar valamilyen formájával, tehát valódi népbetegségről van szó. Különösen a késő őszi, téli időszakban vagyunk kitéve káros hatásainak, így aktuális kérdéseinkkel szakemberhez, prof. dr. Ostorharics-Horváth György pszichiáter, addiktológushoz fordultunk.
Általános, avagy „major” depresszió?
– Ha a depresszióról általánosságban beszélünk, megkülönböztetünk enyhe-, közép- és súlyos fokú, ritkán elmekóros, téveszmés tünetekkel, hallucinációval járó depressziót – mondta a professzor. – A hangulatzavar mára igazi civilizációs népbetegség lett, így egyaránt érinti a fiatal korúakat, a hölgyeket (menstruáció előtti napokban, illetve szülés után), a változó- és idős korban lévőket. A súlyosabb depressziós estekre különösen jellemző az „érzelmi hullámvasút”, azaz a bipolaritás. Itt két alapformát különböztetünk meg: a bipoláris I.-et és bipoláris II.-t.
(Bipoláris I. zavar esetén a depressziós epizódokat mániás időszakok válthatják föl, míg a bipoláris II. zavarnál a depressziós tünetek mellett, enyhébb felhangoltság észlelhető, amelyet a páciens aktív, kreatív, energikus időszakként él meg.)
Szerencsére jól kezelhető téli depresszió
–Az úgynevezett téli depresszió, azaz a szezonális hangulatzavarok esetében jól körül határolható tünetegyüttessel állunk szemben – magyarázta a szakorvos. – Ezek a hangulatváltozások elsősorban a 18-30 éves korosztályt, illetve a hölgyek majd minden korosztályát érintik. Kialakulásuk leginkább a kevés fénynek, a rövid nappalok köszönhető, ez hormonális változásokat idézhet elő. A tünetek kialakulásáért a boldogsághormonként is emlegetett szerotonin szintjének csökkenése, ezzel egyidejűleg a melatonin (vagy alváshormon) szintjének megemelkedése felelős. Terápiáink ennek a két hormonnak az optimális beállítását célozzák.
Milyen tünetekkel járhat a téli depresszió?
A pszichiáter hozzátette, hogy a téli depresszió kialakulásához a szürkeség, kevés napsütés, az ebből is fakadó D-vitaminhiány, a negatív gondolatok elszaporodása, a hangulatváltozások, a szorongás felerősödése, az alvásproblémák, a koncentrációs nehézségek, a súlygyarapodással járó szénhidrátok iránti „sóvárgás” és az esetleges túlalvás vezethetnek.
Hogyan küzdhetünk meg a téli depresszióval?
–A pszichiátriai, pszichoterápiás kezelések mellett – vagy éppen ezek elkerüléséért – magunk is rengeteget tehetünk hangulatzavaraink ellen – jegyezte meg prof. Ostorharics-Horváth György. –Amennyire lehetséges, tegyük napossá, világossá környezetünket. A hideg időjárás ellenére is tartózkodjunk minél többet szabadlevegőn. Skandináv országokban bevett szokás a 2500 lux erejű lámpákkal való napsütést pótló fényterápia, amely bárkinél hatásos lehet. Aki csak megengedheti magának, ebben az időszakban utazzon el délre, és töltődjön fel igazi napsütéssel. A téli depresszió jó ellenszere még a rendszeres mozgás és a gyümölcsben, zöldségben, Omega-3 vitaminban gazdag étrend is.
