A késő őszi, illetve téli időszakban a vírusok okozta felső légúti megbetegedések számának növekedésével kell számolnunk. Idén a „szezon” is előbb jelentkezett a szokásosnál, már december végén, január elején észleltük a jól ismert tünetek gyakori előfordulását.
A felső légúti betegségek jellemzőiről, kezelésükről, illetve a megelőzés lehetőségeiről dr. Csépányi Márta csecsemő-, és gyermekgyógyász, infektológus főorvost kérdeztük.
Mikor beszélünk megfázásról és mikor felső légúti fertőzésről?
– A hazai egészségügyi rendszerben a kijelölt háziorvosok, és házi gyermekorvosok hetente jelentik az akut légúti fertőzéssel és az influenzaszerű tünetekkel jelentkező betegek számát – mondta a szakorvos. – Az egyszerű megfázás tünetei: orrfolyás, tüsszögés, esetleg hőemelkedés, melyek többnyire néhány nap alatt kiheverhetők. Vírusfertőzések, influenza esetében tapasztalhatunk magas lázat, levertséget, rossz közérzetet, izomfájdalmat, torokfájást, orrfolyást. Csecsemőknél, kisdedeknél jellemző lehet a hányás, hasmenés is.
A szakorvos hozzátette, hogy a felső légúti megbetegedések okaként az influenza vírus mellett megjelenhet az RSV ( légúti óriássejtes vírus), a humán metapneumovírus, ill. a SARS-Cov-2 vírus is.
AZ INFLUENZA ELLENI VÉDŐOLTÁS TOVÁBBRA IS A LEGHATÉKONYABB MEGELŐZÉSI LEHETŐSÉG!
Mit tehetünk a megelőzés érdekében?
– Lényegesen alábecsüljük az influenza gyermekkori súlyosságát, és az esetleges komplikációk lehetőségét – magyarázta dr. Csépányi Márta. – Gyermekkorban az influenza vírus okozta súlyos szövődmény kialakulásának veszélye legnagyobb csecsemőknél és kisdedeknél, valamint a magas kockázati csoportba tartozó gyermekek esetében. Utóbbiaknál érintettek a krónikus betegségben szenvedők, például asztma, cukorbetegség, szívfejlődési rendellenesség, neurológiai betegség, immunhiányos állapotok, volt koraszülöttség. Ezeknél a gyermekeknél elsősorban a magas láz jelenti a kockázatot, arra hajlamos csecsemőknél, kisdedeknél lázgörcs is jelentkezhet.
Az infektológus kifejtette, hogy a légúti vírusfertőzések legyengítik a szervezet védekezőképességét, ennek következtében a baktériumok által okozott fertőzések száma is megemelkedik.
Kerüljük el a szövődményeket!
– A legsúlyosabb szövődmények a tüdőgyulladás, de akár agyhártyagyulladás is lehet tette hozzá a főorvos. – Gyermekkorban leggyakoribb a középfülgyulladás, amely a statisztikai adatok szerint, minden 4. influenzás gyermeknél kialakul. A gyermekek influenza elleni védőoltása 6 hónapos kortól ajánlott, ugyanakkor a várandós kismamáknak is javasolt, mert így születendő gyermekük 6 hónapos kor alatt is védve lesz.
Az infektológus hozzátette, hogy a felső légúti megbetegedések szempontjából fontos a zsúfolt helyek kerülése, lakás gyakori szellőztetése, szabadlevegőn való tartózkodás, gyakori kézmosás.
Hogyan kezeljük a felső légúti megbetegedéseket?
– A szövődménymentes influenza, illetve egyéb vírusos felső légúti fertőzés az ágynyugalom mellett csak tüneti kezelést igényel (lázcsillapítás, köptető, orrcsepp, bő folyadékbevitel) – hangsúlyozta a szakorvos. - Szeretném felhívni a figyelmet, hogy az antibiotikumok a vírusok ellen hatástalanok!
Mikor forduljunk orvoshoz?
Elhúzódó magas láz, egy hétnél tovább is fennálló panaszok, táplálhatatlanság, csökkent folyadékbevitel, ismétlődő hányások, nehézlégzés esetén feltétlenül forduljunk gyermek- vagy háziorvoshoz!
Egyébként a felső légúti megbetegedések jellemzően 5-7 nap alatt lezajlanak, a téli hideg időjárásra, a réteges öltözködésre, a beázott cipőre, a havas kesztyűre azonban ezek után sem árt odafigyelni.
