BABABARÁT ELLÁTÁS SZÜLETETT
Kevés olyan osztályt találunk az egészségügyben, ahol előbb-utóbb meg ne fordulna mindenki. A Szülészeti Osztály ilyen, ezért mindig is különleges, emelkedett hangulat lengte körül. Az elmúlt évek sikereiről, a szakma szépségeiről, a jövő fejlődési lehetőségeiről, kihívásairól a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztályának osztályvezető főorvosát, dr. Nagy Sándor PhD. egyetemi docenst kérdeztük.
A győri kórház szülészete mindig is jó hírnévnek örvendett. Mikortól mérhető a szülészet-nőgyógyászat modernizálódása, a korszerű ellátás meghonosodása kórházunkban?
– Osztályunk megújulása folyamatos, minden osztályvezető főorvos nevéhez köthető egy-egy fontos mérföldkő. A korszerű újszülött ellátás szempontjából az egyik legfontosabb lépés az úgynevezett „rooming-in” rendszer kialakítása volt. Ennek lényege, hogy az anyák a szülés után folyamatosan, a nap 24 órájában együtt vannak gyermekeikkel. Ez mind a hangulatukra, komfortérzetükre és egészségügyi állapotukra pozitívan hat. Működésünket a támogató együttműködés jellemzi. Az elsők között kezdtük alkalmazni a „perinatológiai párbeszéd” módszerét, amely a fogantatástól a szülést követő hathetes kontrollig tartó folyamatos kapcsolattartást, együttműködést jelent az újszülöttet ellátó szakmák és a családok között.
A GYŐRI KÓRHÁZ SZÜLÉSZETI ÉS NŐGYÓGYÁSZATI OSZTÁLYA 1995-BEN ELNYERTE a WHO ÉS AZ UNICEF ÁLTAL ADOMÁNYOZOTT „BABABARÁT KÓRHÁZ” CÍMET.
Mennyit változott a szülés metódusa?
– Osztályunk családközpontú szellemiségének, műszerezettségnek és főként a kollégák magas szintű felkészültségének, eredményes csapatmunkájának köszönhetően a fejlődés folyamatos. Ezt szolgálják az alternatív vajúdási módszerek (bordásfal, labdahasználat, vízben való vajúdás), azaz a szülőnők komfortérzetének támogatása. Ennek egyik legfontosabb mutatója az ápolási idő rövidülése: a korábbi egy hétről hüvelyi szülés esetén 48, császármetszés esetén 72 órára. A várandósok bizalma felénk erős, mely a hozzánk – sokszor területen kívülről – fordulók magas számában is mérhető.
Milyen fontosabb változások történtek az Osztály életében az elmúlt időszakban?
– A Szülőszoba modern, kényelmes, korszerű technikával felszerelt, hat különálló szobával rendelkező részlegünk. Regionális központként elmondhatjuk, hogy a szülészet valamennyi kihívásának meg tudunk felelni. Büszkék vagyunk arra, hogy országos viszonylatban a császármetszések százalékos aránya Osztályunkon a legalacsonyabb. A medencevégű fekvés esetében alkalmazható, úgynevezett külső fordítást (ECV) hazánkban elsők között vezettük be.
Mekkora figyelmet fordítanak a szakemberképzésre?
– Egyetemi oktató kórházként nagy hangsúlyt fektetünk munkatársaink folyamatos képzésére. A betegellátás mellett oktatási feladatokat is ellátunk, melynek eredményeként medikusok és szakorvosok végeznek. A győri Széchenyi István Egyetemmel szoros együttműködésben szülésznők, ápolók és védőnők elméleti és gyakorlati képzésében veszünk részt. Az országban egyedülállóan Győrben zajlik egyetemi szintű szülészeti-nőgyógyászati szonográfus képzés, mely szülészeti-nőgyógyászati ultrahangvizsgálatok önálló végzésére ad jogosítványt diplomás munkatársainknak.
Miben látja a további fejlődés lehetőségeit? Hogyan képzeli el születéseket a győri kórházban a következő évtizedben?
– A jövő legfontosabb kihívása a szakdolgozói motiváció erősítése. Ha megmutatjuk a fiataloknak a szülészet, a gyermekgondozás fontosságát, hivatásunk valódi szépségét, akkor szakmánk továbbra is régi fényében ragyoghat. Ennek fontos eszköze a közösségi térben való jelenlét. A távolabbi jövőbe tekintve a technikai fejlődés megállíthatatlan, a mesterséges intelligencia szerepe felértékelődik. A családokkal való együttgondolkodás, kapcsolattartás hihetetlenül fontos, ez a jövőben is prioritást élvez.
A győri kórház szülészeti történetének fontosabb évszámai, vezetői (a teljesség igénye nélkül)
1895 – A győri kórházban megalakult a Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály, első főorvosa Dr. Bánki Zoltán volt
1899 – Dr. Petz Lajos elsőként végzett nőgyógyászati laparotómiát (nyitott hasi műtétet)
1905 – Az első császármetszés kórházunkban
1922-ben Dr. Unger Gyula, 1923-tól Dr. Fratrits Jenő, majd Dr. Boda István, 1949-től Dr. Horváth Zoltán főorvos vezette az osztályt
1961-ben II. sz. Szülészet és Nőgyógyászati Osztály létesült Dr. Tóth Gedeon osztályvezető főorvos irányításával. Ő végzett először laparoscopiás vizsgálatot kórházunkban
1979-ben Dr. Bücs Gábor klinikai adjunktus nyert osztályvezető főorvosi kinevezést
1987. január 1-től Prof. Dr. Gardó Sándor kandidátus, c. egyetemi docens vette át az osztályvezető főorvosi teendőket, aki meghonosította a rooming-in rendszert, és vezetése alatt az osztály „Bababarát Kórház” címet kapott
2008-tól Dr. Nagy Sándor PhD, osztályvezető főorvos irányítja a Szülészeti és Nőgyógyászati Osztályt, akinek nevéhez a családközpontú szülészeti és újszülött ellátás megszervezése, a perinatális genetikai és ultrahang-diagnosztika fejlesztése fűződik. Tanszékvezető egyetemi docensként a szülészeti egészségtudományi képzések felelőse, és két új mesterképzési szak, a Szülészeti és nőgyógyászati szonográfia és a Szülésznő mesterképzési szakok megalapítója és irányítója.
Dr. Nagy Sándor PhD. Osztályvezető Főorvos
