A lelki egészség világnapja 1992 óta igyekszik felhívni a figyelmet a mentális egészség fontosságára, a lelki betegségekhez kapcsolódó megbélyegzés (stigmatizáció) csökkentésére. Emellett rávilágít a társadalom nagy és kis közösségei, valamint a szakemberek közötti párbeszéd jelentőségére, a megelőzés, segítségkérés lehetőségeire. A lelki egészség fontosságáról, csorbáiról, gyógyításáról a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház Pszichiátriai, Mentálhigiénés és Addiktológiai Osztályának osztályvezető főorvosát, dr. Feller Gábor pszichiáter, addiktológust kérdeztük.
Mit nevezünk lelki egészségnek?
–Ha egyszerűen akarok fogalmazni, testi, szellemi és érzelmi feltételei vannak, ezek együttes egyensúlyát nevezhetjük lelki egészségnek. Fontos tudni azonban, hogy ezzel egyikünk sem születik, ezt magunknak kell kialakítanunk, ami nem mindig egyszerű. Elég, ha csak a napi stresszre, annak megfelelő (vagy nem megfelelő) kezelésére gondolunk.
Milyen egy lelkileg egészséges ember?
–A lelkileg egészséges ember reggel belenéz a tükörbe, és azt mondja: „Ez vagyok én és szeretem magam.” Mindennél fontosabb, hogy elfogadjuk magunkat. Ha magammal nem vagyok kibékülve, hogyan várhatnám el ugyanezt másoktól. A nap folyamán aztán egy csomó mindent kell helyesen csinálnunk, hogy ugyanazok a magunk által is szeretett lények maradhassunk. Fontos például, hogy tudjunk örülni apróságoknak, szeretetet adni és fogadni is képesek legyünk, jó döntéseket hozzunk, de emellett jól kezeljük a kudarcélményt. Ez így egyszerre talán sok, de mindennek szervezett formában helyet kell szorítanunk. Ilyen a munka, a sport, a megfelelő étkezés, a kommunikáció, illetve az emberi kapcsolatok…
Milyen látható jelei vannak a lelki egészség felborulásának?
–Az egyik leglátványosabb ilyen jelzések a szervezet részéről az alvászavarok. Ezeknek számos oka lehet, amelyeket az első beszélgetés alkalmával igyekszünk kideríteni. Minden alkalommal megkérdezzük például, használ-e az illető okos eszközt este, lefekvés előtt. Emellett persze még számos oka lehet a rossz minőségű alvásnak, amely aztán a páciens nappalaira is rányomja bélyegét: jön a krónikus fáradtság, a koncentráció hiánya, a feledékenység… Ezzel együtt a napi stressz is előkelő helyet foglal el a lelki egyensúly felborulásában, a félelmek, fóbiák, szorongásos tünetek kialakulásában.
Milyen mentális panaszokkal fordulnak leginkább szakemberhez a páciensek?
–Talán a leggyakoribb megnyilvánulás pácienseink részéről az „el vagyok keseredve”. Ez különösen jellemző az idősebb korosztályra, de a fiatalabb generációknál is számos lelki probléma üti fel a fejét. Náluk a különböző tudatmódosító szerekre való rászokás okozat komoly lelki traumákat, sajnos, több esetben tragikus kimenetelűeket. Figyelembe kell vennünk, hogy valamennyi korosztály – családokon belül is – érzelmileg különbözik, más-más megoldandó problémái vannak. A fiatalok például sok esetben nehezebben nyílnak meg, sokszor elfojtják, szüleik elől is elrejtik érzelmeiket. Velük nekünk is nehezebb dolgunk van. Mindent összevetve az utóbbi harminc évben a mentális betegségek, viselkedési zavarok és érzelmi problémák teljesen átalakultak, így más megoldásokat követelnek.
Mennyire fordulnak bizalommal az emberek a pszichiáter felé?
–Szakmánk elfogadása, elbírálása a társadalom részéről még mindig rengeteg kívánnivalót hagy maga után. Aki pszichiátriai kezelésen esett át – és erről tágabb környezete tudomást szerez – nem sok megértésre számíthat. Emellett a láthatóan mentális problémákkal küzdőkkel a társadalom sem viseltet a megfelelő empátiával. Mindez természetesen a mi munkánkat is nehezíti. Azt gondolom a háziorvosoknak, a pedagógusoknak és általában a közösségeknek jóval nagyobb felelősséget és szerepet kellene vállalniuk abban, hogy ezek az embertársaink ne legyenek kirekesztettek.
A győri kórházban hogyan működik a lelki egészség megmentése, visszaállítása?
–Büszkén mondhatom, hogy a győri Pszichiátriai, Mentálhigiénés és Addiktológiai Osztály a kórház szívét képviseli. Ez annyit tesz, hogy alig van olyan szakma, amely a konzultációk során ne kérné ki véleményünket egy-egy komplikáltabb eset kapcsán. Osztályunk 18 pszichiátere és 10 pszichológusa egyedi és csoportterápiákon, kifogástalan ellátás mellett segíti a páciensek mielőbbi visszailleszkedését. Munkánkat szakdolgozóink mellett szociális munkások, szociálpedagógus, gyógytornász és gyógypedagógus is segíti. Győrben és a téti rehabilitációs részlegen egyaránt látunk el pszichiátriai betegeket. Pácienseink szakambulanciánkon, de e-mailen keresztül is megtalálhatnak bennünket problémáikkal.
Mennyire biztosított a pszichiátriai szakemberképzés?
–A győri Széchenyi Egyetem Egészség-és Sporttudományi Karán, különböző szakokon évek óta oktatunk egészségpszichológiát és addiktológiát, így azt gondolom, az utánpótlás megoldott. Csendben jegyzem meg, hogy a győri kórházban régóta nincs betöltetlen állás osztályunkon. Az egyetem mellett egyébként számos környékbeli iskolába hívtak, hívnak, ahol a kábítószerek káros hatásairól, veszélyeiről tartok előadásokat nem kimondottan diákoknak, sokkal inkább szülőknek és pedagógusoknak. Azt gondolom, rájuk is nagyon fontos feladat hárulhat a mentális problémák, betegségek megelőzésében. Mindent összevetve lelki egészség tekintetében rengeteg még a tennivalónk. Nemcsak nekünk pszichiátereknek, de mindannyiunknak.
Néhány fontosabb telefonszám, lelki segélyvonal:
116-123 Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége, 0-24 órában ingyenesen hívható, honlap: www.sos116-123.hu
06-80-810-600 Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetség, Ingyenesen hívható: hétfő
19:00-szerda 15:00 között, és csütörtök 19:00- vasárnap 07:00 között
137-000 Magyar gyermek- és ifjúsági telefonos lelkisegély szolgálatok országos szövetsége(gyitosz) Hívható hétköznapokon 17-21 óra között
137-77 / 06-80-200-866 Délután az idősebb emberek lelki segély szolgálata, A 40 éven felüliek részére névtelenül hívható, minden nap 18-21 óra között.
