KÜZDELEM A BULLYING ELLEN
A bullying - jelentése megfélemlítés, zaklatás, szekálás, megalázás vagy zsarnokoskodás - olyan komoly probléma, amely számos diák életét megnehezíti világszerte, így Magyarországon is. Olyan szándékos, ismétlődő, hosszú ideig tartó pszichikai vagy fizikai bántalmazás, amelyben az erősebb fél visszaél a hatalmával egy kiszolgáltatottabb személy ellen. (Online formája a cyberbullying, csoportosan elkövetve pedig a mobbing.)
A helyzet az internetes elérésekkel tovább fokozódott, így Magyarországon ma az iskoláskorú gyerekek 20-30 százalékát érinti ilyen bántalmazás. A témáról kórházunk gyermek és ifjúsági klinikai szakpszichológus jelöltjét, Remete Csanádot kérdeztük.
A zaklatás minden iskolában, számos formában jelen van
– Mindenekelőtt különbséget kell tennünk a konfliktus és a zaklatás között - mondta a pszichológus. – Míg a konfliktus általában két azonos fél között adódik, és tanulsága hasznosul, addig a bullyingnál alá-fölé rendeltségi viszony van, ami nehezen oldható fel.
A szakember hozzátette, hogy a bullyingnak számos formája létezik, amelyek egyaránt megkeseríthetik a gyerekek életét, rossz esetben mentális nehézségek előidézéséhez vezethetnek.
– Ilyenek az iskolatársunkkal szembeni erőszakos vagy gúnyos, sokszor ismétlődő viselkedés – magyarázta Remete Csanád. – Az iskolai zaklatás legismertebb formái az ütés, lökdösés, a sértegetés, gúnyolódás, megfélemlítés vagy a kiközösítés, pletykálkodás. Sajnos, mostanra jellemző lett az online, cyberbullying, ami közösségi médián keresztüli zaklatást jelent.
A kamaszoknál jelentkező bántalmazás, kiközösítés különösen azért megterhelő számukra, mert szüleik támogatására már annyira nem tartanak igényt, saját identitásuk pedig még kialakulóban van. Ezért kifejezetten sérülékenyek.
Hogyan hat, milyen mentális zavart okozhat a bullying?
– A zaklatás hosszú távú hatásai akár súlyosak is lehetnek magyarázta a pszichológus – Az áldozatok gyakran szenvednek olyan mentális problémáktól, mint a szorongás, depresszió, alacsony önbecsülés, iskolai teljesítménycsökkenés vagy a kapcsolatok kiüresedése. Szélsőséges esetekben fennáll a veszélye az önsértő és önveszélyeztető viselkedésnek is.
A pszichológus megjegyezte, hogy az iskolai zaklatást átélt fiataloknál sokszor jelentkeznek olyan fizikai tünetek, mint a gyakori hasfájás, fejfájás, de jól látható jele lehet a visszahúzódás, a kommunikáció visszaesése vagy az alvásproblémák. Ezek mindegyike elsősorban az állandósuló stresszhelyzetnek, szorongásnak tudható be.
Mi lehet a megoldás?
– Az első és legfőbb megoldás a szülő felől érkezhet – mondta Remete Csanád. – A jól működő, bizalomra épülő szülő-gyerek kapcsolat sok esetben segítség lehet a bullyingot elszenvedő gyerekeknek. Ugyanilyen fontos lehet a megfelelő szülő-tanár partnerkapcsolat is, amely elejét veheti a további problémáknak.
Több felől is kérhetünk segítséget
Magyarországon az iskolai zaklatás ellen több kezdeményezés is létezik. Az oktatási intézményekben különféle programokat indítanak a bullying megelőzésére, és az iskolai szociális munkások is segítenek a problémák kezelésében. Emellett több civil szervezet is foglalkozik a bullying kérdésével, és az iskolák gyakran szerveznek különböző felvilágosító kampányokat a diákok és tanárok számára. Győrben több iskolában tevékenykedik iskolai pszichológus, akihez szintén fordulhatunk hasonló problémákkal.
Csökkentsük a kütyüidőt!
– Pszichológusként fontosnak tartom, hogy az úgynevezett „kütyüidőt” csökkentsük – fűzte hozzá a szakember. – A napi sokórás képernyőidő nagyban hozzájárul a gyerekek bezárkózásához, szociális kapcsolatainak leépüléséhez, a nehéz kapcsolatteremtéshez, a világtól való eltávolodáshoz. Ezek aztán önértékelési zavarokat, depressziót okozhatnak, amelyek következtében könnyebben válnak a zaklatók elsőszámú prédájává. A fenti problémák kezelésére nagyszerű megoldásnak kínálkozik mindenféle sporttevékenység, szabadtéri elfoglaltság, hobbi vagy zenélés. A sportban új közösségekre találhat a gyerek, sikerélményre tesz szert, megtanulja a befektetett munka örömét, megtérülését.
Az iskolai zaklatások visszaszorításában rengeteg még a tennivalója társadalmunknak. Fontos szempont lehet a diákok közötti együttműködés, empátia és kommunikáció fejlesztése, erősítése. Emellett még nagyobb hangsúlyt kell kapnia a szülő-gyermek, illetve a szülő-tanár kapcsolatoknak, hiszen minél előbb szerzünk tudomást a zaklatásról, annál hatásosabban léphetünk föl ellene.
