Ugrás a tartalomra
Fogl Izabella

Kórházunkban számos területen találkozhatunk nyugdíjazásuk után is tovább tevékenykedő orvosokkal. Azt azonban kevesen tudják, hogy intézményünkben közel száz nyugdíjkorhatárt betöltött nővér, szakápoló, szakdolgozó munkatársunk bizonyítja nap, mint nap tudását, szorgalmát, hűségét. Ezúttal egy különösen fontos, „központi” területre látogattunk el, ahol Fogl Izabella laboratóriumi szakasszisztens osztotta meg velünk több évtizedes kórházi tapasztalatait.

Azt gondolhatnánk, hogy a laboráns szakma nem feltétlenül az egészségügy legvonzóbb területe. Ön hogyan lett labor asszisztens?

-Ellent kell mondanom. 1984-ben, amikor a győri Kazinczy Gimnázium Egészségügyi Szakán érettségit és általános ápoló és asszisztensi végzettséget szereztem, kórházi laborosnak lenni nagyon is elegáns, majdhogynem „protekciós” szakmának számított. Nekem szerencsém volt, hiszen a győri kórház új szárnyai éppen ebben az időben épültek, a 600 ágyas bővítésnek köszönhetően a labor státuszok 15 fővel bővültek. Így osztálytársammal együtt felvételt nyerhettünk ide. Az építkezéseknek köszönhetően a magyar utcai kórházban 1984-ben az újonnan épült labor lett a Központi Labor, míg a Zrínyi Utcai Kórházban odáig működő nagy labor azután gyűjtő funkciót töltött be. 

Könnyű volt elsajátítani a szakma fortélyait?

- A Laborban három hónapos betanítással kezdtünk az akkori vezető asszisztens Haraszti Éva keze alatt. Utána belső gyakorlati vizsgát tettünk, hogy a kötelező laborügyeleti ellátásban részt vehessünk. 

Ezzel egy időben Győrben először indítottak kétéves általános kémiai és bakterológiai asszisztens képzés, így tovább csiszolhattam tudásomat. A napi munka során sokat tanultam Kiss Kálmánné Ircsitől, aki gyakorlott szakasszisztensként a kezdet kezdetén megszerettette velem a laborszakmát. Sokat köszönhetek még dr. Ötvös Lajos osztályvezető főorvosnak (abban az időben a Központi Labort egyszerűen "Ötvös-labornak hívták), aki országosan nagyra becsült szakembernek számított, továbbá utódjának dr. Hetyésy Katalinnak, akinek nevéhez a későbbi laborfejlesztések mellett a Sürgős Labor elindítása köthető. Rajtuk kívül dr. Kárpáti Anna, dr. Babarczy Emese, dr. Gőcze Péter szakorvosok tettek még sokat a győri labor hírnevéért. 

 Milyen volt a Központi Labor negyven évvel ezelőtti felszereltsége?

 - Akkoriban ügyeletben olyan egyszerű méréseket végeztünk, mint vérkép (haematokrit, hemoglobin, fehérvérsejt) vizelet, vércukor, karbamid (vesefunkció) amylaz (hasnyálmirigy specifikus enzim) vizsgálatok. A mateknak is jó hasznát vettem, mivel mikroszkóp alatt egyesével számláltunk fehérvérsejteket. A legmodernebb eszközünk a kémiai analízisre szolgáló fotométer volt. Ez valóban a laboratóriumi munka hőskorának tekinthető, hozzáteszem, az akkori vizsgálatok is kiváló diagnózisokat eredményeztek.

Mikor kezdődött meg az automatizáció a Laborban?

-Az első komolyabb fejlesztés a 2000-es évek elején következett be, ekkor már a minták dokumentálása, nyilvántartása számtógépen történt. Az automatizálásnak köszönhetően sokkal többféle vizsgálatot, több paraméterrel végezhettünk. Összehasonlításként a nyolcvanas évek közepén napi 200 mintával dolgoztunk, ma napi 1200-1400 minta fordul meg a Központi Laboratóriumban.

A fiatalok körében mennyire vonzó ma a laboros szakma?

-Nálunk most több a fiatal, mint az idősebb vagy középkorú kolléga, és azt gondolom, továbbra is tartja magát a praktikus szempont: ez „könnyű” munka, itt nem kell a betegágy mellett állni. Ez persze csak részben igaz, mert a mi munkánk folyamatos koncentrációt, fokozott odafigyelést igényel. Ma is úgy gondolkodom egy-egy mintáról, hogy mögötte egy ember van, és úgy kell kezelnünk, mintha saját hozzátartozónké volna. Ezt a fiatal kollégáknak is így szoktam mondani.

Tavaly töltötte be a nyugdíjkorhatárt. Meddig tervez a kórházzal?

-Nyugdíjazásom után heti 22 órában maradtam a Laborban. Most is szívesen jövök és vagyok itt, ameddig úgy érzem, hasznos lehetek. Ha például unokám születne, biztosan felülbírálnám a mostani döntésemet és természetesen a lányom segítségére lennék. Egyébként szabadidőmben szeretek színházba, koncertre járni és kirándulni. Sok barátnőm van, akikkel alkalmanként összejövünk. Egyelőre azonban a munkatársaim szerinti fiatalos lelkesedéssel dolgozom, nálam továbbra is a beteg az első.

 

"Izánál kevés nagyobb tapasztalattal rendelkező munkatársat ismerek. Határozott, őszinte egyéniség, akinek nyíltsága, a betegek felé megnyilvánuló kedvessége nagyszerű példa a fiatalabb generációknak." Sipák Zoltán klinikai biokémikus, a Központi Laboratórium osztályvezetője

 

A győri kórház Központi Laboratóriuma egy nagyszabású fejlesztésnek köszönhetően tavaly teljesen megújult. Az automatizált, Total Laboratory Automation (TLA) rendszerben működő labor ma 24 órás ügyeleti rendszerben segíti a kórházban fellelhető szinte valamennyi szakma napi munkáját.