
Sokadik alkalommal mutatunk meg olyan emberi történetet, példás szakmai életutat, amely kórházat látott és nem látott olvasók számára egyaránt komoly tanulságokkal szolgálhat. Dr. Fücsek Mihály gyermek fül-orr-gégész főorvosra számos okból esett a választás. Az egyik, hogy kórházunk általa alapított Gyermek Fül-Orr-Gégészet Részlege idén 40 éves. A többit ő maga meséli el…
Ha van a győri kórházban nagy idők tanúja, Ön minden bizonnyal az. Hogyan került az egészségügyi pályára?
-Őszintén megvallom, gyerekkoromban nem voltam különösebben szorgalmas diák. Amit kellett, persze megtanultam, de a haverokkal való időtöltés sokkal jobban érdekelt. Az utam a Soproni Széchenyi István Gimnázium elvégzése után sem vitt azonnal az egészségügyi pályára, egy évig a húsiparban dolgoztam, mint kocsikísérő. Az azt követő évben a soproni erdészeti főiskola felsőfokú előkészítőt szervezett, amelyre jelentkeztem, és őszintén nagyon élveztem. Hát, innen vezetett az út az orvosi pályára.
Bogyoszlói születésű, így a győri kórház talán nem meglepő választás. Az orvosi egyetemről ide vezetett az útja?
-1971-ben végeztem a Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán. A pécsi Bőrklinika, illetve a Mohácsi Városi Kórház Fül-Orr-Gége Osztálya után 1973-ban kerültem a győri Zrínyi Úti Kórházba. 1976-ban szakvizsgáztam fül-orr-gége gyógyászatból, majd 1983-1985-ig a Heim Pál Gyermekkórház Fül-Orr-Gége Osztályán voltam szakmai gyakorlaton, illetve a Szabadsághegyi Gyermekszanatóriumban két hónapos bronchológiai gyakorlaton. 1985-ben Csecsemő és Gyermek Fül-Orr-Gégegyógyászatból tettem szakvizsgát, majd 1987-ben audiológiából szakvizsgáztam.
Milyen viszonyok fogadták Önt a győri kórház fül-orr-gégészetén?
-A győri kórházban egy fiatal fül-orr-gégész gárda fogadott. Mindenekelőtt két kiváló szakembertől, dr. Czigány Jenő és dr. Hochenburger Emil főorvosoktól leshettem el a szakma fortélyait. Ehhez persze szükség volt olthatatlan tudásvágyamra is, amellyel a szakma csínját-bínját igyekeztem elsajátítani. Itt mindenekelőtt dr. Méhes Károly osztályvezető főorvos nevét kell megemlítenem, aki felismerte a specializáció fontosságát a gyermekgyógyászaton belül és szabad utat nyitott a további fejlődésnek. Utódja dr. Horváth Imre osztályvezető főorvos tovább segítette és támogatta munkánkat.
Említette kis kitérőjét a Heim Pál Gyermekkórházban. Innen nem csupán tudást, de új időszámítást is hozott a győri kórházba. Mesélne erről?
-1985-ben, negyven évvel ezelőtt az én vezetésemmel alakulhatott meg Győrben a Gyermek Fül-Orr-Gégészeti Részleg. Ez azért volt fontos momentum, mivel odáig a gyerekek fül-orr-gége problémáit is „felnőtt orvosok” kezelték. Mondanom sem kell, a gyermekbetegségek teljesen más bánásmódot, kezelést igényelnek, ahogyan felnőttkorra átvitt szövődményeik is fontos egészségügyi problémákat vethetnek föl. Kezdetben nem volt önálló személyzetem, többnyire a gyermekosztály nővéreinek segítségét vettem igénybe. Nehéz idők voltak, de tudtam, hogy jó úton járunk.
A gyermek fül-orr-gégészet alapítása mellett az altatásban való műtétek meghonosítása is az Ön nevéhez köthető. Milyen sikere volt ennek?
-Elmondhatom, hogy óriási durranásként hatott, gyereknek, szülőnek igazi megváltás volt az altatásban való műtét. Azok a kis páciensek, akiket addig négy ökörrel kellett a kapuból bevontatni a kórházba, egyszeriben örömmel jöttek a felülvizsgálatokra. A fájdalmas, lekötözéssel járó beavatkozás onnan kezdve a múlté lett, egyszeriben mindenki hozzánk akarta hozni a gyermekét. Az első altató orvosom dr. Zala Ilona nagyszerű szakembernek, remek társnak bizonyult. 1995-től aztán saját személyzettel, altató orvossal, intenzív ellátással fogadhattuk a betegeket. Az elkövetkező tíz év számomra, részlegem számára gyógyítás szempontjából maga volt az aranykor. 2010-ig, azaz hivatalos nyugdíjazásomig voltam a Gyermek Fül-Orr-Gégészeti Részleg osztályvezető főorvosa.
Melyek a leggyakoribb gyermekbetegségek, amiket gyógyított, és mennyiben különböztek azok a maiaktól?
-A kisebb gyerekeknél gyakori a hörgő, nyelőcső idegentest kivétele, ezen felül természetesen gyakoriak voltak a mandulaműtétek, a csecsemőkori fülműtétek, krónikus középfülgyulladások. Ezen felül sűrűek voltak az orr- és melléküreg-, illetve mikroszkópos fülműtétek. Még 1985-ben elkezdtem a mikroszkópos hallásjavító műtéteket /tympanoplastica/, ezzel párhuzamosan a dobhártyába helyezett nyomáskiegyenlítő tubusok alkalmazását. 1987-től endoscopos melléküreg sebészetet (FESS) vezettük be. A 90’-es évekhez képest mára sokat változtak az antibutikomok, így például a középfülgyulladásnál teljesen más tünetekkel, hatásokkal kell számolnunk.
Rengeteg kórházi teendője mellett 2000-től 2010-ig a Megyei Audiológiai Szakrendelés feladatait látta el, 2000-től a háziorvosok részére tartott akkreditált továbbképzéseket. Ma félállásban a kórház munkatársa. Mit csinál, amikor nem a kórházban gyógyít?
-Tizenöt éve vagyok nyugdíjas, de ma is nagy örömmel jövök a kórházba. Amikor nem itt vagyok, akkor bogyoszlói kertemet művelem. Rendszeresen járok konditerembe, fontosnak tartom a testi fittséget, nem szeretném elhagyni magam. Persze, ma is életem a gyógyítás, a megszerzett tudás hasznosítása. Ha egyszer elhagyom a kórházat, azzal az érzéssel teszem, hogy pályám során minden úgy sikerült, ahogyan elterveztem.
Dr. Fücsek Mihály díjai, elismerései:
1980 - Orvosi Hetilap Markusovszky díj - kiemelkedő szakmai publikációjáért
2016 - Kimagasló szakmai munkáját a kórház Nyári László Nívó-díjjal ismerte el.