A tavaszi fáradtság sokak számára ismerős lehet, még akkor is, ha a téli hidegekkel nem kellett igazán megküzdenünk. Az ilyenkor fellépő vitaminhiány vagy alvási szokásaink megváltozása azonban nem tévesztendő össze a krónikus fáradtsággal. Míg az egyik nagyjából ártalmatlan, a másikra fokozottan oda kell figyelnünk. Az alábbiakban arra kaphatunk választ, hogy mikor, melyikkel van dolgunk. A témáról a győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház II. Belgyógyászat Hematológia osztályvezető főorvosát dr. Lázár Zsolt belgyógyászt kérdeztük.
Mitől is van a tavaszi fáradtság?
-A téli szürkeség megszűnésével hosszabbak lesznek a nappalok, emelkedik a napsütéses órák száma, amely hatással lehet bioritmusunkra. A szervezetnek át kell állnia a hosszabb nappalokra, a megváltozott alvási ciklusra. Téli időszakban kevesebb friss gyümölcshöz, zöldséghez jutunk, és ezzel együtt szervezetünk vitamin és ásványi anyag (D-vitamin, vas, magnézium stb.) készlete is elapadhat. Ezért van, hogy tavasszal kevésbé érezzük energikusnak, lendületesnek magunkat.
Hogyan reagál szervezetünk az évszakok változására?
-Immunrendszerünk a hűvösebb évszakokban elsősorban a hideg és a vírusok elleni védekezésre rendezkedik be, ezért a melegebb napok beálltával szervezetünknek át kell állnia egy másik üzemmódba, ami szintén fáradékonyság érzést eredményezhet. Tavasszal hajlamosabbak vagyunk a kevesebb alvásra, így annak minősége is romolhat. Ez szintén az energikus nappalok rovására mehet. A kellő hosszúságú, minőségi pihenést tehát tavasszal sem spórolhatjuk meg. A megfelelő táplálkozásra, a kellő mennyiségű alvásra és a testi aktivitásra mindenképpen oda kell figyelnünk.
Melyek lehetnek a krónikus fáradtság okai, tünetei?
-A krónikus fáradtság már egy jóval tartósabban fennálló állapot, amely folyamatos kimerültséggel, állandósuló energiahiánnyal és visszaeső teljesítőképességgel jár. További jellemzője, hogy nem oldódik meg pihenéssel vagy egy kiadós alvással. Okai sokrétűek lehetnek, éppen ezért nagyobb figyelmet is érdemel. Ilyen lehet például a stressz és a túlhajszoltáság, amely fizikailag is kimeríti a szervezetet. A krónikus fáradtság gyakran társul olyan alvászavarokkal, mint álmatlanság, alvási apnoe (alvás közbeni légzéskimaradás) vagy „nyugtalan láb” szindróma. Ezek is komoly kimerültséghez vezethetnek. A nem megfelelő táplálkozás (például a vas-, B12-vitamin- vagy D-vitamin-hiánya) szintén hozzájárulhat a krónikus fáradtsághoz.
Lehetnek-e betegségből adódó okai a krónikus fáradtságnak?
-Sajnos lehetnek, mégpedig nagyon is komolyan veendő okai. Ilyen például a májbetegség. A máj az egyik legfontosabb méregtelenítő szervünk, így a toxinok felhalmozódása a szervezetben gyulladásos folyamatokat indíthat el. Ugyanígy a vesebetegségek is felborítják a szervezet egyensúlyát, a felhalmozott méreganyagok gyulladást vagy például vérszegénységet okozhatnak. Ide sorolhatók még a szívbetegségek, amelyeknek szintén a krónikus fáradtság az előfutáruk.
A tartós fáradságot okozhatják még hormonális változások, bizonyos autoimmun betegségek, illetve vírusos vagy bakteriális fertőzések is.
Lehet-e betegség a krónikus fáradtság?
-Lehet, mégpedig a Krónikus Fáradtság Szindróma (CFS). A CFS esetében egy önálló betegséggel állunk szemben, az orvostudomány jelen állása szerint vírusfertőzések, immunrendszeri rendellenességek vagy genetikai tényezők egyaránt szerepet játszhatnak a kialakulásában. A CFS esetében a fáradtságot semmi sem enyhíti, és olyan tünetek is társulhatnak hozzá, mint például memória- és koncentrációs problémák, alvászavarok vagy izomfájdalom.
Mindent összevetve az egyszerű tavaszi fáradtságra és a krónikus fáradtságra egyaránt oda kell figyelnünk, tüneteiket nem szabad félvállról vennünk vagy elhanyagolnunk. Fontos, hogy bármilyen szervi elégtelenség tüneteit észleljük, késlekedés nélkül forduljunk szakorvoshoz!
