Vérüket adják az életért
A Magyar Véradók Napja a Magyar Vöröskereszt 1881. november 27-én alapításához köthető. Az ország egyik legrégibb humanitárius szervezete jelenleg is kulcsszerepet játszik a véradások szervezésében és a véradók toborzásában.
Hazánkban évente több mint 9000 helyszínen, közel 250 ezer önkéntes magyar véradó segít bajbajutott embertársain. A mai napon szeretnénk egy kicsit visszatekinteni a magyar véradás történetére.
A magyar véradás története
Magyarországon a véradás története a 19. század végére nyúlik vissza, és szorosan összefügg az orvostudomány fejlődésével. Az orvosok eleinte állati vért próbáltak használni embereknél, de ezek a próbálkozások sikertelenek voltak. 1901-ben Karl Landsteiner osztrák tudós felfedezte a vércsoportokat, ami óriási előrelépést jelentett. Ez a tudás tette lehetővé a biztonságosabb vérátömlesztést.
Az első szervezett véradások
Az 1920-as években a magyar kórházakban is megtörténtek az első vérátömlesztési eljárások, ám ezek még nem voltak széles körben elterjedtek. Az áttörést a második világháború hozta meg: 1939-ben Magyarországon is bevezették a szervezett véradást. A háború alatt a véradás fontossága a harctéren és a polgári lakosság körében egyaránt drasztikusan nőtt.
Az Országos Vérellátó Szolgálat megalakulása
1954-ben megalapították az Országos Vérellátó Szolgálatot (OVSZ), ami a véradás intézményesítésének legfontosabb lépése volt Magyarországon. AZ OVSZ feladata a kórházak és egészségügyi intézmények megfelelő mennyiségű és minőségű vérkészítménnyel való folyamatos, zökkenőmentes ellátása.
„Adj Vért! Ments Életet!”
Az 1950-es évektől megkezdődött a szervezett, központilag irányított véradások népszerűsítése. Ebben nagy hangsúlyt kaptak a munkahelyi és közösségi véradások. Ekkor jelentek meg országszerte az első, véradásra buzdító plakátok is.
Az 1980-as években - különösen a HIV-vírus megjelenését követően - a vérbiztonság növelése érdekében világszerte szigorúbb szűrővizsgálatokat vezettek be. Ez Magyarországon is komoly változásokat hozott a véradás protokolljában. Ma az Országos Vérellátó Szolgálat és a Magyar Vöröskereszt közösen koordinálja a véradásokat.
Magyarország a nemzetközi véradási programokban is részt vesz, hozzájárulva a globális vérbiztonsághoz.
Kórházunk is sok véradóval büszkélkedhet
Különösen felemelő érzés olyan embert megismerni, aki maga is gyógyítással foglalkozik, emellett rendszeres véradó. Krivákné Vida Ágnes, kórházunk gyermek fül-orr-gégészeti szakambulanciájának részlegvezető ápolója éppen ilyen.
-Húsz évvel ezelőtt édesapám betegsége miatt adtam vért először – mondta az ápoló. – Ekkor éreztem át igazán, milyen nagyszerű segítség a vér, és hogy a betegeknek mekkora szükségük van rá. Mondanom sem kell, azóta is rendszeres véradó vagyok.
Krivákné Vida Ágnes hozzátette, hogy osztályukon jelenleg nyolc aktív véradó van, és kollégái közül nem egyet ő győzött meg a segítségnyújtásnak erről a nagyszerű formájáról. Kórházunkban ma több mint kétszáz munkatársunk ad vért rendszeresen.
A Magyar Véradók Napján a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház köszönetét és tiszteletét fejezi ki minden magyar véradónak, illetve véradásban dolgozó kollégának!