Mindenszentek környékén kórházunk vezetése főhajtással emlékezik meg intézményünk nagyjai előtt, és helyezi el emlékhelyeiken a kegyelet koszorúit. November elején névadónk Petz Aladár és apja Petz Lajos, Patkós Imre és Karpf Antal sírjánál tisztelegtek. Megkoszorúzták továbbá Ofner József és Mulartz Henrik emléktábláját a Kossuth utcában, illetve megemlékeztek a mártírhalál halt Sebalda nővérről is.
Dr. Petz Lajos – A sebészet megújítója
Petz Lajos (1854-1932) kiemelkedő magyar orvos, sebészprofesszor, a modern magyar sebészet egyik meghatározó alakja. Számos forradalmi műtéti eljárásával, illetve a sebészeti oktatás megújításával jelentős részt vállalt nemcsak a sebészet, de a hazai orvostudomány fejlődésében. Petz Lajos egész életműve nagyszerű hozzájárulás a magyar orvostudományhoz: az általa képviselt innováció, elkötelezettség és betegközpontúság a mai napig követendő példa a gyógyításban.
Dr. Petz Aladár - A vidéki kórházak és a modernizáció oldalán
Petz Aladár (1888-1956) a modern magyar orvostudomány megkerülhetetlen alakjaként kiemelkedő szerepet játszott a magyar egészségügy és sebészet fejlődésében. Az édesapa Petz Lajos nyomdokán haladó Petz Aladár rengeteget tett a vidéki egészségügyi ellátás színvonalának növekedéséért. Mindenkor támogatta a kórházi infrastruktúra bővítését, az ellátás színvonalát javító legújabb orvosi technikák bevezetését. Neki is köszönhető, hogy a nevét viselő kórház ma komoly presztízsű, elismert intézmény. Szakértelme és elkötelezettsége jelentős mértékben hozzájárult a sebészeti eljárások fejlődéséhez.
A Petz család munkásságát - különösen a győri, illetve hazai sebészetre gyakorolt hatása miatt – mai napig nagy tisztelet övezi a magyar orvostársadalomban.
Patkós Imre – A baleseti betegellátás megszervezője
A mezőtúri születésű Patkós Imre (1916- 1994) 1942-től Győrben lett szigorló orvos, majd 1943-tól segédorvos. A második világháborúban komoly részt vállalt a sebesültek ellátásában, majd 1947-ben sebészeti szakképesítést szerzett. 1950–51-ben balesetisebész-tanfolyamot végzett, ezután alakította ki a húszágyas balesetsebészeti osztályt, melynek vezetője lett. 1959-ben baleseti sebész szakorvosi képesítést szerzett, 1961-től megyei szakfőorvosként dolgozott, és a megye területén ő szervezte meg a baleseti betegellátást. 1965-ben Érdemes Orvos, 1973-ban Honvédelmi Érdeméremmel, ugyanebben az évben Petz Aladár-emlékéremmel, 1975-ben Pro Urbe Győr Emlékéremmel, 1984-ben a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntették ki. 1993-ban átvehette aranydiplomáját a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Születésének 100. évfordulóján kórházunkban emléktáblát állítottak tiszteletére.
Karpf Antal – A kolerajárvány hőse
Az apai ágon győri orvosi gyökerekkel rendelkező Karpf Antal (1808-1836) a Pesti Egyetemen kezdte orvosi tanulmányait, majd Bécsben szerzett sebészmesteri diplomát 1830-ban. Ezt követően szülővárosában, Győrben lett gyakorló orvos, ahol a kolerajárvány idején tanúsított kiváló érdemei mellett 1832-ben Győr vármegye tiszteletbeli orvosává nevezték ki. 1835-ben Vas vármegye második orvosa lett, majd rövidesen az innsbrucki egyetemen a patológia és terápia tanárának nevezték ki.
Mulartz János Henrik – A győri kórház alapítója
A düreni születésű Mulartz János Henrikben (1688-1777) orvosként az első győri kórház megalapítóját tisztelhetjük. 1725-ben orvosdoktori diplomát szerzett a paduai egyetemen, majd röviddel ezután Győrbe került, ahol 1750-ig, mint várerődítési orvos dolgozott. 1749-ben a várostól kapott telken saját vagyonából felépíttette az első győri kórházat, mely 1751-től 1895-ig működött. Mulartz János Henrik haláláig e kórházában dolgozott, és végrendeletében egész vagyonát a kórházra hagyta. Ugyanígy cselekedett 1766-ban elhunyt felesége, Neupauer Mária Terézia is.
Ofner József – Több területen is maradandót alkotott
Ofner József (1815-1881) kiváló tanulmányainak köszönhetően 1832-ben, tizenhét évesen felvételt nyert a Győri Sebészek Céhébe. 1837-1839-ig sebészeti tanfolyamot vett részt Bécsben, majd 1839-ben Székesfehérvárott Szaváry István céhében volt segéd.
1840 júliusában az ausztriai Weidlingben telepedett le, ahol altató orvosi kinevezést kapott. 1851 március 14-én költözött ismét Győrbe, ahol a régi, Kossuth utcai Szentháromság Kórház egyik legnevesebb sebészeként tevékenykedett. 1854-ben városi alorvos, majd 1855-től Győr vármegye sebész lett. 1857-től városi halottkémnek nevezték ki, amely tisztségeket haláláig betöltötte.
Sebalda nővér - Egy csodálatos példa
Az érsekvadkerti születésű Macska Ágnes (1896-1945), azaz Sebalda nővér alakja, győri munkássága és tragikus halála máig összefügg az elhivatottág és önfeláldozás eszményével. Sebalda nővér okleveles betegápolóként a győri Szentháromság (Zrínyi úti) Kórházban az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek rendjében teljesített nehéz, áldozatos szolgálatot a második világháború alatt. 1945 március 20-án egy bombatámadás következtében veszítette életét.
A Magyar Kórházszövetség és kórházunk 2016-ban „Szebalda Nővér Díjat” alapított, amellyel évente azon egészségügyi szakdolgozók teljesítményét ismerik el, akik az ápolói munkát hivatásuknak tekintik, és azt kiemelkedő színvonalon végzik.
A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház mindenkor büszke nagy elődjeire, és tisztelettel hajt fejet intézményünk fejlődésben, gyógyításban, emberségben élenjáró kiválóságai előtt.