Az Egészségügyi Világszervezet március 3-át jelölte meg a Hallás Világnapjaként annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a halláscsökkenéssel élők számának növekedésére és a hallásegészségügyi ellátás fontosságára. A világnap alkalmából a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház fül-orr- gégész főorvosa Dr. Tamás T. László PhD osztotta meg gondolatait és a legújabb tudományos híreket a témában.
Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése szerint 2050-re 2,5 milliárd ember fog valamilyen fokú halláscsökkenéssel élni, és legalább 700 millió embernek lesz szüksége hallásrehabilitációra.
A 65 éves és idősebb korosztály 31,1%-át érinti a halláscsökkenés, míg a 75 éves és idősebb felnőttek 40,3%-a tapasztal halláscsökkenést. A WHO adatai szerint Európában a 65 év felettiek aránya 20%, ez az arány várhatóan fokozatosan emelkedik. Bár a kor továbbra is a halláscsökkenés legnagyobb tényezője, sok fiatalabb ember is tapasztal csökkent hallást a munkahelyi és szabadidős zajoknak való kitettség miatt.
Bár Beethoven siketen komponálta számos művét - így a IX. Szimfóniát is (a zseni áthágja az akadályokat)-, meg kell állapítanunk, hogy a hallás kiemelkedően fontos érzékelésünk, amely alapvető szerepet játszik a kommunikációban és így a társadalomba való beilleszkedésben. Már a méhen belüli élet során is jelentősége van a hangoknak, és a születés utáni világ megismerésében az egyik legfontosabb eszköz a hallás. A hallást és beszédfejlődést az agy rugalmassága, az úgynevezett agyi plaszticitás biztosítja, amennyiben a hallópályák megfelelő stimulációt kapnak. Ez a folyamat az élet első hónapjaiban intenzív növekedést mutat, majd fokozatosan csökken, és körülbelül 3 éves korra szűkül le. Ebben az időszakban a korai felismerés és kezelés kulcsfontosságú a halláscsökkenéssel élő gyermekek esetében, mivel a késői diagnózis és ellátás jelentős hátrányokat okozhat a beszédfejlődés és a tanulás terén. Nemzetközi adatok szerint a veleszületett, súlyos fokú halláscsökkenés gyakorisága az egészségesen született gyermekek körében 1-3 ezrelék, míg a rizikófaktorokkal rendelkező és perinatális intenzív osztályon kezelt gyermekeknél ez az arány 4-5%-ra nő.
A hallásvesztés korai felismerésének egyik fő eszköze az újszülöttkori hallásszűrés, amely lehetővé teszi a halláscsökkenések korai diagnosztizálását és az időben történő beavatkozást. A károsodások hátterében állhatnak genetikai tényezők, vírusfertőzések, vérellátási zavarok és ototoxikus gyógyszerek, illetve egyéb rendellenességek is.
Magyarországon minden újszülöttnél kötelező elvégezni az objektív hallásszűrést, mivel a siketség legnagyobb része ma már gyógyítható un. cochlearis implantáció segítségével. Ez egy műtéttel a belsőfülbe ültetett eszköz (szőrsejt-protézis) amely segítségével a hanginger közvetlenül a hallóidegre jut és ezáltal teljes halló életet biztosít az implantátumot viselő számára.
Az elmúlt hónapban már tudományos hírek érkeztek arról is, hogy géntechnológia segítségével gyógyítottak súlyos hallássérült csecsemőket egyetlen, a belső fülbe adott injekcióval, egy bizonyos speciális génhibával született gyermekek estében (OTOF gén). A vizsgált 6 gyermek közül 5 gyermeknél hallásjavulás volt megfigyelhető, amit a 0,5–4,0 kHz-es átlagos auditori agytörzs válasz (ABR) küszöbértékek 40–57 dB-es csökkenése mutatott.
Ez a világon az első gyógyszeres kezelési lehetőség egy speciális un. autoszomalis recesszív eredetű siketség kezelésére, amely ha tartósnak bizonyul és egyéb genetikai eredetű siketségek gyógyítása is megoldható a későbbiekben, akkor igazi tudományos áttörésnek számít.
A halláscsökkenés gyakran felismeretlen marad Magyarországon a felnőttek, serdülők és gyermekek körében. A kezeletlen halláscsökkenés többek között depresszióhoz, elesésekhez és kognitív hanyatláshoz vezethet, gyorsítja az időskori leépülését.
A halláscsökkenés néhány jele lehet:
• Nehézség más emberek tisztán hallásában és félreértésük abban, amit mondanak, különösen zajos helyeken.
• Arra kérni az embereket, hogy ismételjék meg magukat.
• Zenehallgatás vagy TV-nézés magasabb hangerőn, mint amire másoknak szükségük van.
• Nehézség a telefonon való hallásban.
• Nehézség a beszélgetés követésében.
A hallórendszer működésének zavara nem csak halláscsökkenés, hanem fülzúgás panasz formájában is jelentkezhet. A fülzúgás prevalenciája 10-15% körüli, Magyarországon a lakosság kb. 3-5%-a fordul orvoshoz ezen panasz miatt. A tinnitus terápiája azonban az alapbetegségek kezelésére, néhány gyógyszeres és eszközös lehetőségre korlátozódik.
Modern világunkban egyre nagyobb figyelmet kap a zaj okozta halláskárosodás, különösen a fiatalok körében, ahol a hangos zenehallgatási szokások veszélyeztetik a hallást. Egyszerű szabály, amit jó, ha megjegyzünk: ha hallom, amikor a gyermekem mellettem a fülhallgatóján zenét hallgat, akkor az már túl hangos és károsíthatja a hallását. Nemzetközi szinten is törekszünk a hallásvédelem és a halláskárosodás megelőzésére, többek között a gyermekrendezvények hangosításának szabályozásával és a társadalom széles körű tájékoztatásával.