Vajon mennyi energiát kell fektetni a fékek beépítésére ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia ne előzze meg a morális kérdések emberi válaszait? Az orvostudomány hogyan viszonyul a mesterséges intelligencia térnyeréséhez? Dr. Tamás T. László PhD.-val, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház Fül-Orr-Gégészeti és Fej,-Nyaksebészeti Osztály főorvosával beszélgettünk a Győri Egészségfejlesztési Iroda jóvoltából.
Mielőtt a mesterséges intelligenciáról beszélünk, nem árt tudni, hogy pontosan mit is takar az MI.
– Az intelligencia fogalmának többféle definíciója van, de általánosságban az intelligencia azon képességünk, hogy feldolgozzuk és értelmezzük a körülöttünk lévő információkat, illetve felismerjük és megoldjuk az előttünk álló problémákat. A mesterséges intelligencia az emberi kognitív funkciókhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkező gép/szerkezet/berendezés, amely feladatokat tud megoldani és képes tanulni. Hétköznapi értelemben egy olyan szoftver, amely az emberi képességeket utánozni tudja. Végtelenül leegyszerűsítve az input az emberi célkitűzéseket, az output a környezetet befolyásoló tartalmak, előrejelzések, ajánlások, döntések generálását jelenti. Tehát az emberi input alapján gépi output valósul meg – magyarázza dr. Tamás T. László főorvos.
Ha körülnézünk, a hétköznapi életünkben máris számos helyen megjelent az MI, azonban a szabályozások még egyik területen sem fixek vagy mindenki által elfogadottak.
– A közlekedésben MI szabályozza az automata vészfékező rendszerek működését (minden EU-ban eladott autónak automata vészfékrendszere van, ezáltal a statisztikák szerint kb. 40%-kal csökkenti az ütközések számát, így életeket ment). A vezetési asszisztencia, az energiaraktározás és az energiamenedzsment szintén MI-fejlesztések eredményei ezen a területen, de ott vannak az önvezető autók is. Megjelent a kommunikációban, fordít, szöveget ír, képeket, videókat, zenéket alkot, használják a környezetvédelemben, az ipar számos területén, az oktatásban és természetesen a tudományok területén is. Itt szinte követhetetlen a fejlődés, amit az MI bevezetése jelent. A rendezetlen rendszerek fizikájának kutatásában, a komplex szimulációk felgyorsítása során, a folyadék-, az aerodinamika-, az atmoszféra- és az óceánkutatásban, az asztrofizikai kutatásokban, a galaxisok klasszifikációjában vagy exoplanéták felfedezése során alkalmazták már az MI-t egyre nagyobb sikerrel.
Látható, hogy a különböző szektorokban a mesterséges intelligencia térnyerése gyorsul, és az egészségügy területén is kopogtat az ajtón. Elsősorban a fiatalok körében érezhető, hogy az egészségtudatos magatartás részeként egyre nagyobb önállóságra törekednek.
– A fiatal korosztály igényeit kielégítő applikációk már elég széles körben elérhetőek. Okosórák szívritmuszavarokat, mobiltelefonos applikációk bőrléziókat, kiütéseket, húgyúti infekciókat, fülfertőzéseket, diabéteszes retinaelváltozásokat (amely hosszú távon vaksághoz vezethet, azonban korai diagnózissal visszafordítható) diagnosztizálnak. Izgalmas alkalmazási lehetősége az MI felhasználásának, hogy megelőzzön olyan betegségeket, amelyek kialakulására egyébként rizikónk van. Az inputok, tehát a szociális viselkedésminták, genomika, bioszenzorok, immunrendszer, mikrobiom, anatómia, fizikális aktivitás, alvás, táplálkozás, alkohol-, drog-, gyógyszerhasználat, laboreredmények, DNS-, RNS-minták, családi anamnézis, kommunikáció, beszéd, elmeállapot, kogníció, kórelőzmények, up-to-date orvosi irodalmi adatok folyamatos monitorizálásával és szintézisével, outputként egy virtuális egészségmegőrzési útmutató készíthető például. A klinikai diagnosztika területén sokszor pontosabb és gyorsabb diagnosztikai lehetőségeket biztosít: a képalkotó vizsgálatok során negyedére rövidítheti le például egy térd-MRI elvégzéséhez szükséges időtartamot, mivel felgyorsítja az adatgyűjtés sebességét.
Az MI lehetőséget ad arra is, hogy a laboratóriumi adatokat a nemzetközi adatbázisokba integrálják, és távoli döntéshozatalra is lehetőséget nyújt a gyógyszeres kezelések során. A biomarker-, illetve a vakcinafejlesztésben is segít, pl. jelölt molekulák keresése és fejlesztése, vakcinatervezés, illetve hatékonysági előrejelzés során. A precíziós gyógyászat különleges felhasználási lehetősége a mesterséges intelligencia alkalmazásának. Lehetővé teszi a személyre szabott gyógyítást, és megkönnyíti az egyéni és csoportos mellékhatások elkerülését. A betegmonitorizálás területén lehetőséget ad a betegek távfelügyeletére, szenzorokkal, távoli beavatkozási lehetőségekkel. A 3D bioszintézis transzplantációt tesz lehetővé, illetve mesterséges művégtagok használatát. Akár távolról is végrehajtható, precíziós műtéti beavatkozások elvégzése is lehetővé válik.
– Az MI egészségügyi felhasználásakor jelentős, potenciális problémák is jelentkezhetnek, ilyen a tévedhetetlenség mítosza. Az MI határozottan hoz meg rossz döntéseket is, ezekben a döntéseiben teljesen magabiztos. A társadalom és tágabb értelemben az emberiség jövője, jóléte felé megnyilvánuló felelősséggel a kutatás szabadságának morális és törvényi korlátai vannak. A kutatás és technológiai fejlődés folyamatosan vezet olyan eredményekre, mint pl. a nukleáris energia felhasználása, az élőlények klónozása, a humán genom módosítása, a szintetikus biológia, a GMO. Ezek hasznosítása során új morális dilemmák és kihívások vetődnek fel a kutatók, a társadalom és a kormányzati döntéshozók számára. A szabályozás elengedhetetlen. Napjainkra morális dilemmákat és kihívásokat vet fel a mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődése. A mesterséges intelligencia folyamatosan bővülő lehetőségeinek maximális feltárása és használata közben morális felelősség kutatni, kontrollálni, káros hatásait megelőzni.
A teljes beszélgetés meghallgatható a Kisalfold.hu csatornáján a https://www.youtube.com/watch?v=vJiSrYz9Cl8 linken.