Sokaknak ismerős érzés: reggel úgy kelek fel, mintha egész éjjel mázsás súlyokat cipeltem volna. Másoknak egy hosszú autóút, rossz mozdulat vagy néhány óra számítógépezés után „áll be” a derekuk. A hát- és derékfájás annyira gyakori, hogy szinte mindenkinek van róla személyes élménye. De mi áll a háttérben? És egyáltalán: mire van tervezve a testünk, ha sem az ülés, sem az állás, sem a fekvés nem jó túl sokáig? Kérdéseinkkel dr. Király Márta PhD-t, kórházunk Reumatológiai Osztályának főorvosát, mozgásszervi rehabilitációs szakemberét kerestünk meg.
A hátunk nem egyetlen alkatrész
– Gerincünk összetett rendszer: csigolyák, porckorongok, kisízületek, szalagok, izmok és idegek együtt biztosítják a test stabilitását, illetve mozgását – magyarázta a reumatológus. – Éppen ezért a fájdalomnak is számtalan oka lehet. Gyakran mechanikai túlterhelés áll mögötte: a tartós ülés, a kevés mozgás, a szokatlan fizikai megterhelés vagy egy hirtelen, rossz mozdulat egyaránt kiválthat panaszokat. Ilyenkor a gerincet stabilizáló izmok és más környező szövetek túlterhelődhetnek, feszültté válhatnak, ami fájdalommal és mozgásbeszűküléssel járhat.
A szakorvos hozzátette, hogy nem minden hátfájás vezethető vissza egyetlen mozdulatra.
Porckorong, kopás, izom – vagy valami más?
Az életkor előrehaladtával természetes változások jelennek meg a gerincen: a porckorongok veszíthetnek víztartalmukból, kialakulhatnak kopásos eltérések és kisízületi problémák.
– Ha jelentkezik a fájdalom, sokan azonnal MRI-re, CT-re, röntgenre szaladnának – mondta a főorvos. –Fontos azonban tudni, hogy a képalkotó vizsgálaton látott „kopás” önmagában még nem bizonyítja, hogy ez okozta a fájdalmat.
Idegi érintettség esetén a derékból a farpofába, combba vagy lábszárba sugárzó fájdalom, zsibbadás, érzészavar, izomgyengeség is jelentkezhet. Gyulladásos reumatológiai betegségekben pedig inkább a nyugalmi, akár éjszaka jelentkező fájdalom és a hosszan tartó reggeli merevség lehet figyelmeztető jel.
Ritkábban fertőzés, csontritkulás miatt kialakuló csigolya-összeroppanás vagy más szervi betegség is okozhat hát- vagy derékfájdalmat.
Népbetegség-e a hátfájás?
Röviden: igen, ráadásul fiatalokat, idősebbeket egyaránt érintő népbetegség. Egy magyarországi felmérésben a 14–65 év közötti résztvevők 44 százaléka számolt be az előző hónapban jelentkező derékfájásról, és a krónikus hátfájdalom is jelentős népegészségügyi probléma.
– A mozgásszegény életmód, a tartós ülés, a fizikai túlterhelés, a túlsúly, a stressz és az alvászavar egyaránt hozzájárulhat a panaszok kialakulásához vagy fennmaradásukhoz –jegyezte meg Dr. Király Márta. – A modern élet egyik ellentmondása, hogy miközben a technológia sok fizikai terhet levesz rólunk, egyre több időt töltünk ugyanabban, sokszor kedvezőtlen testhelyzetben (pl. számítógépezés, mobiltelefonozás). A testünk azonban nem egyetlen pozícióra van „tervezve”: az ülés, állás, fekvés és mindenekelőtt a mozgás váltakozására van szüksége.
A fájdalom nem feltétlenül jelent károsodást
A derék vagy hátfájdalom nem feltétlenül jelenti azt, hogy valami tönkrement a gerincben. A panaszok kialakulásában az úgynevezett lágyrészek (izmok, kötőszövetek, szalagok) sérülése, húzódása állhat. A problémáknak ezen felül oka lehet még az idegrendszer nem megfelelő működése, és az ezzel járó tünetek is.
– A derék- vagy hátfájás kezelése sem feltétlenül egy tablettából, vagy egy képalkotó vizsgálatból áll –hangsúlyozta a reumatológus. –Sok esetben a fokozatosan felépített mozgás, az izomerősítés, a testsúly rendezése, a megfelelő ergonómia és a mindennapi terhelés átgondolása legalább ilyen fontos. Különösen hangsúlyos még a stressz kezelése, oldása.
Mikor forduljunk orvoshoz?
– A legtöbb akut derékfájás idővel javul, de vannak figyelmeztető jelek – szögezte le a szakorvos. – Orvosi vizsgálat szükséges lehet néhány hét alatt nem javuló, erős vagy romló fájdalom, láz, megmagyarázhatatlan fogyás, jelentős sérülés után kialakuló panasz, tartós éjszakai fájdalom, újonnan jelentkező izomgyengeség, illetve vizelet- vagy székletürítési zavar esetén. A derék- és hátfájás gyakori jelenség, de nem kell beletörődnünk.
A gerincünknek mozgás kell
A témával kapcsolatos legfontosabb üzenet ez lehetne: nem az a cél, hogy kíméljük a hátunkat, derekunkat, hanem hogy jól használjuk. Nem kell tökéletes testtartásra törekednünk. Sokkal fontosabb, hogy ne maradjunk órákig ugyanabban a helyzetben: keljünk fel, sétáljunk, változtassunk pozíciót, erősítsük az izmainkat, és fokozatosan terheljük a testünket. Gerincünk nem porcelánból van, strapabíró és alkalmazkodó rendszer. Fájdalom esetén pedig érdemes nemcsak azt kérdezni, „mi fáj?”, hanem azt is: „mitől fájhat?” A válasz sokszor közelebb visz a valódi okhoz és a tartós megoldáshoz.
