Budapesten nemrégiben tematikus konferencia foglalkozott a kiégési (burnout) szindrómával, amely korunk társadalmára leselkedő valós veszély. Ezt a hosszú távú érzelmi, mentális és fizikai kimerültséggel jelentkező betegség nagyban veszélyezteti a segítő foglalkozásban tevékenykedőket - így az egészségügyi dolgozókat is -, ezért foglalkoznunk kell vele.
Egy felmérés ijesztő számokkal
A munkahelyi kiégés leginkább tartós stressz, túlterheltség és elégedetlenség következménye, ráadásul ezek a tünetek egyre több területen megfigyelhetők. Néhány éve egy tanulmány közel 7500 teljes munkaidős alkalmazott munkahelyi viszonyait vizsgálta. A válaszadók 23 százaléka számolt be gyakori vagy teljes kiégettségről, míg további 44 százalékuk panaszkodott időnkénti ilyen irányú érzetéről. Figyelemreméltó adat, hogy a megkérdezettek közel 40 százalékának annyira elege volt, hogy a felmondást fontolgatta.
Mi okozza valójában ezt a krónikus kimerültséget és mit tehetünk ellene?
A kiégés érzését számos dolog befolyásolhatja. Ilyen lehet például a túlhajszoltság, az erőn felüli munkavállalás, amely energiáink teljes elégetésével a kiégés leggyakoribb kiváltó oka lehet. Ugyanilyen ok lehet még a karrierfejlődés, az előmenetel vagy a jövő beláthatatlanságai, amelyek negatív érzéseket, cinizmust, neheztelést generálhatnak. Hasonló veszély még a monotonitás, illetve a hiába való, eredménytelen munka is. A kiégés következő kelléke lehet a rossz, mérgező munkahelyi környezet, amely megkeserítheti hétköznapjainkat, nem enged bennünket munkánkra koncentrálni. Ha munkatársaink mind csupa jó fejek, akkor még mindig ott van a magánélet, amelynek egyensúlya híján szintén a kiégés közelében érezhetjük magunkat.
Milyen tünetekkel is járhat a kiégés?
- fizikai és érzelmi kimerültség
- csökkent kreativitás, motiválatlanság
- fejfájás, gyomorfájás, bélproblémák
- hangulatingadozások, depresszió
- mellkasi fájdalmak
- fokozott betegséghajlam
- alvásgondok, emésztési problémák
Hogyan küzdhetünk a kiégés ellen?
Az ember társas lényként rengeteg támogatást, megerősítést kaphat szeretteitől, családjától, munkatársaitól, feletteseitől. A legnagyobb segítség mindig innen érkezhet. Ehhez persze meg kell nyílnunk, ami nem minden esetben megy könnyen. Érzelmeink kiadása nem egyszerű, de az esetek többségében megéri nekigyürkőzni.
A munka – különösen, ha az egészségügyben végezzük – teljes embert kíván, azonban fontos, hogy találjunk mellé valamilyen számunkra fontos ügyet, tevékenységet. A plusz inspiráció, egy másik közösség, a másfajta gondolkodás, hobbi, tanulás rengeteg hasznos értéket adhat, kiteljesítheti életünket. Kimutatható, hogy a „más irányú elfoglaltság” nem csupán kikapcsol, örömet ad, de rengeteget töltekezhetünk is belőle.
A kiégés valós veszély, amelyre oda kell figyelnünk
Nem túlzás azt állítani, hogy a kiégés modern társadalmunk népbetegsége. A munkánkkal és életcélunkkal kapcsolatos ürességérzetet tehát semmiképpen sem szabad félvállról vennünk. Ezért, ha a fenti tüneteket tapasztaljuk, cselekednünk kell. Bátran forduljunk környezetünkhöz, de akár szakemberhez is. Bármilyen munka – különösen igaz ez az egészségügyi szakmákra – csak akkor okoz örömet, ha sikerélményt ad és értelmet találunk benne. Ha nem így van, változtatnunk kell.
